Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
TANULMÁNYOK - Elek György: A karcagi templomépítés története 1793-1798 / 55. o.
Rövid templomtörténet A református egyháztörténetírás - Györffy István nyomán - hosszú ideig úgy tartotta, hogy a Kunság jelentős részén csak a 16. századi reformáció teremtett egyházi életet. 3 Nagykunságon végzett régészeti kutatások azonban jóval árnyaltabb képet mutatnak. Selmeczi László régészeti eredmények és az írott források alapján azt írja, hogy a 15. század végéig, "néhány kivételtől eltekintve, valamennyi szállásbirtokon felépült a templom". 4 A Nagykunságon elsőként Fábián és Sebestyén vértanúk egyháza "körül lakó kunok szállásáról" tudunk 1389-ben, 5 1470-ből már a kenderesi , fegyverneki, bői bánhalmi egyházak mellett a kakati, kolbászszállási és hegyesbori plébánosokról is szó esik. 6 A török hatóság 1571-ben már csaknem minden településen talált templomot, 7 és bár a keresztény vallás gyakorlását nem tiltotta, a templomépítést és csak 3 TÓTH Dezső: A Hevesnagykunsági egyházmegye múltja. Lkot. 1941. "... voltaképp a reformáció százada sem talált itt gyökeres kereszténységet, kivált ha hozzá vesszük, hogy még Mátyás király idejében is szivárogtak be újabb pogány kun csapatok területünkre. 4 SELMECZI László: Régészeti-néprajzi tanulmányok a jászokról és a kunokról. Debrecen. 1992. KECSKÉS Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben. Püspökladány, 1974. 166-167./ Karcag környékén több, valószínűleg Árpád-kori létesítésű templomról vannak adatok. 1390-ben einlítik először a mai Ágota halmon épített, Szent Ágota vértanú tiszteletére emelt egyházat, illetve annak helyét. GYÁRFÁS István: A jász-kunok története. HL köt. Szolnok, 1883. 373-375. Nem tudni, hogy a templom mikortól meddig állott fenn, de a 16. század első felében már a "puszta egyházának helyét" határpontként nevezik meg. Nagy-Kunság, 1879. júl. 6.: Rómer Flóris Karcagon. Szintén az Árpád-korban épülhetett a Kápolna halmon 1879-ben, katonai földmunkák során, előkerült ternplominaradvány. Az akkor Karcagra látogató Rómer Flóris azt állapította meg, hogy "a kápolna a tatárjárás előtti, vagy közvetlen utáni időből való." MAJOR Jenő: Karcag településtörténete és a városkép alakulása. In: Nagykunsági füzetek 1. Karcag, 1974. 46-47., valamint LX3TH Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. In: ZOUNUK 3. Szolnok, 1988. 366.; Meg kell jegyeznünk, hogy a Kápolna halmot több írásban, tévesen a Kálvária - korábban Szőlős - halommal azonosítják. GYÖRFFY István: Kunhalmok és telephelyek a karcagi határban. In: GYÖRFFY István: Alföldi népélet. Bp. 1983. 265. - Az épületmaradványokat és a sírokat - mint említettük Karcag határában, a Kápolna halomban találták msg /Horváth Pál alezredes vezetésével/ katonai földmunkákat végző katonák, a halmot ugyanis lőtér /céldomb/ számára megbontották. A helybeliek a későbbiekben "Céldombnak" nevezték el. Az írásos forrásokban sehol sem találtuk nyomát annak, hogy a Szőlős halmon valamiféle épületmaradványok lettek volna. A katolikus lakosság beköltözéséig /l 769-1771 / szőlőskertek voltak itt. Később a halom szomszédságában épült fel a katolikus városrész, ekkor állították fel ide a keresztet, majd a 19. század elején a lélekharangot, az 1850-es években pedig a stációkat. 5 GYÖRFFY György: A magyaroszági kun társadalom a XÜT-XIV. században. In: GYÖRFFY György: A magyarság keleti elemei. Bp. 1990. 290. 6 GYÁRFÁS L: 1883. III. köt. 290. - Hegyesbor a 16. századi összeírások szerint nem tartozott a Kunsághoz. A török idők alatt elpusztult. Határát 1745-től Karcag város bérelte, s több mint 100 éves bérlet után 1861 ben vásárolta meg. 7 GYÖRFFY Lajos: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez. Szolnok, 1956. A török összeírás szerint a kolbászszéki települések közül Telekszállás, Mórickába, Csorba, Mesterszállás, Marjalaka, Ujszállás, Kisturgony, Móric, Orgondaszentmiklós. Tótturgony, Karcagujszállás, Kolbász, Kunhegyes, Bocsa, Fábiánsebestyén, Asszonyszállás, Kápomás, Kakát, Ködszállás, Magyarszállás községekben volt templom. Homokszálláson, Póhamarán és Madarason nem írtak össze egyházat. 56
