Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó regeszták Illéssy János hagyatékából / 285. o.

adományozta őfelsége. Április 10-én a múlt évben elhalt Kilián Vendel szolnoki "überreiter" helyére Zennegg a karlsbadi születésű, katonaviselt Hörgeth János Bálintot ajánlja kinevezésre, aki több nyelven beszél. Az állás mielőbb betöltendő, mert Szélessy egymaga nem vigyázhat a hídon átjáró és igen gyakran tilos portékával utazó kereskedőkre, mert olykor távol is kell lennie Szolnoktól. Erre az állásra azonban az udvari kamara pártfogoltja, egy másik cseh neveztetett ki, Gribicz Ferenc, aki április 25-én már jelentkezett is Zenneggnél beiktatása végett. Május 2-án Zennegg jelenti, hogy a tiszai mocsarakon átvezető híd olyan rossz karban van, hogy egy évig is alig bírja ki. Jó volna a már javasolt töltést megcsinálni, ami ugyan az előirányzott 700 forint helyett belekerül 2000 forintba is, de még ha 3000 forintba kerülne is, jobb, mint a híd, aminek a kijavítása 6000 forintot emésztene fel s minden 3-4 évben újra kellene tatarozni. Júniusban az 500 öl hosszú, 4 öl széles töltésről Prati mérnök költségvetést készít 2025 frt előirányzattal, ölét 45 krajcárral számítva, ha a földet helyből termelik és 2 frt 30 krajcárral, ha azt a Tiszántúlról hajón kellene szállítani. Ellenben a hídnak előállítása puhafából 10000, keményfából 25000 forintba kerülne s mindig sűrű reparációt kívánna. Helbling építész azt tartja, hogy a gátat 5000 forinton alul nem lehet megcsinálni. Zennegg javasolja, hogy a munkát adják vállalatba, a hidat pedig, amely már használhatatlan, hordassák le. Augusztus 25-én a szolnokiak panaszos levelet írnak és tanúkkal bizonyítják, hogy a szolnoki határban lévő azt a földterületüket, mely a Tiszántúl Nene puszta felé és a királyi út mellett Paládics puszta felé esik s melyet a török elmenetele óta folyvást ők bírtak, a rékasiak hatalommal elfoglalták tőlük. Megújítják azután szokott sirámaikat is a katonák, a parancsnok és bekvártélyozások ellen. 31-én a debreceniek panaszolják, hogy a kakati és a büdösi vámos rajtuk vámot vesz; Szélessy azt mondja, hogy a két hidat a szolnoki sótisztek tartják a magukénak, nem tudni, mi alapon s ők adták árendába valami Witman Ferencnek. E hidak védelmére Szolnokról küldenek ki katonaságot, akiket havonként váltanak fel és a szolnokiaknak kell őket ingyen oda és vissza fuvarozni. Az árendás katonai segítséggel veszi meg a vámot az olyan kiváltságosokon is, mint a debreceniek. Zennegh javasolja, hogy hirdessenek árverést a két hídra és az új árendásnak tiltsák meg, hogy a vámmenteseket megfizettessék. Október 20-án a haditanács rendelete alapján, hogy a szolnoki Tisza híd túlsó felén katonaőrség legyen, Zennegg intézkedik, hogy ott őrházat építsenek. Kérdi, hogy ott a fűtést, világítást a vám vagy a sóhivatal szolgáltassa-e? A helyőrséget fűtéssel és világítással a sóhivatal látja el. November 3-án Zennegg pályázatot hirdet a szolnoki kamarai jövedelmek bérbeadására s egy jegyzéket készít a remélhető haszonról: vám, de sótránszport nélkül 2500 frt, a serházak 468 frt, a malom 600 frt, a kocsmák 900 frt, a községtől és nemzeti katonaságtól 300 frt, a kakati és vidasi hidak 300 frt stb. Pályáztak Besdetzky Ignác szolnoki sóperceptor és Stephanicz M. - amaz 2950, emez 3000 frt árendát ajánlott, de nehéz feltételek mellett, hogy pl. új serház építtessék kincstári fából, a katonai és más szolnoki kocsmákat zárják le, a szolnokiak elköltözése tiltassák meg stb. Zennegg nem javasolja, hogy a bérbeadást és Szélessy ellen hanyagsága miatt megindítja a vizsgálatot, kérve, hogy helyébe vagy pontosabb embert tegyenek, vagy ellenőrt adjanak mellé, míg a jövedelem pontosan megállapítható nem lesz. 309