Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
ADATTÁR - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó regeszták Illéssy János hagyatékából / 285. o.
SZIK SZAI MIHÁLY JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉRE VONATKOZÓ REGESZTÁK ILLÉSSY JÁNOS HAGYATÉKÁBÓL A közelmúltban került elő a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban egy olyan irategyüttes, amely újabb forrásértékű adatokat szolgáltat megyénk történetéhez. Az irat a XV. fondfőcsoportba tartozó "Közvetlenül levéltárba utalt iratok gyűjteményében" található 7/1926. szám alatt. A regesztakat Győry Lajos MÁV műszaki tanácsos jegyzetelte ki az 1930-as években az ún. Illéssy hagyatékból. 1 Illéssy János (1861. febr. 12. Kisújszállás-Bp. 1905. márc. 7.) 2 az utolsó nagykun kapitánynak Illéssy Sándornak a fia. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd 1884-85-ben Kisújszálláson helyettes tanárként működött. 1886-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett, a következő évben már a Magyar Országos Levéltár gyakornoka. 1892-től levéltári fogalmazó. Haláláig a Magyar Történelmi Társulat valamint a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság választmányi tagja. 1884 óta rendszeresen publikált különböző folyóiratokban. Cikkeinek még a felsorolása is csak több oldalon férne el. írásai jelentek meg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapokban, a Figyelőben, a Fővárosi Lapokban, a Nagy-Kunságban, a Magyar Könyvszemlében, az Archeológiai Értesítőben, az Irodalomtörténeti Értesítőben, az Irodalomtörténeti Közleményekben, a Hadtörténelmi Közleményekben, az Ethnographiában, a Turulban, a Századokban, a Kisújszállás és Vidékében, a Történelmi Tárban és a Magyar Nyelvőrben. Egyik legjelentősebb munkája az Országos Levéltárban őrzött Királyi könyvek betűrendes mutatójának összeállítása, amelyet Pettkó Bélával közösen végeztek. Említésre méltó művei még a "Községi kiváltságlevelek jegyzéke" a "Vásárszabadalmak jegyzéke" és "Az 1754/55 évi országos nemesi összeírás". Levéltárosként is jelentőset alkotott, az Országos Levéltár nehezen kezelhető gyűjteményeihez tematikus feltáró cédulákat készített. 3 Illéssy kutatásai közben gondosan feljegyzett minden forrást, amelyekben szűkebb hazájára, Jász-NagykunNADUDVARI GYŐRY Lajos mérnök, 1903-ban végzett a Műegyetemen. 1931-től a fővárosban élt. írásai vidéki és fővárosi lapokban jelentek meg. Az 1930-as években előkészítette kiadásra édesapjának (id. Győri Lajos kenderesi ref. lelkész) a "Kenderes története" című jegyzetekben lévő müvét. Ehhez kapcsolódóan végzett kiegészítő kutatásokat a Kisújszállási ref. gimnáziumban. A gyűjtőmunka során kijegyzetelte az niéssy-hagyatékban lévő megyénkre vonatkozó regesztagyűjtemény egy részét. Győri jegyzeteit Alexander Imre alispánnak küldte, azzal a céllal, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapokban kerüljenek közlésre. Magyar Életrajzi Lexikon. I. köt. Bp. 1967. 772. SZ1NNYEI József: Magyar írók élete és munkái. V. köt. Bp. 1897. 36-37. 285
