Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
ADATTÁR - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó regeszták Illéssy János hagyatékából / 285. o.
Szolnok megyére vonatkozó adatok találhatók. Kutatásainak fő tárgya a jászkunok története volt. Távolabbi tervei közé tartozott, hogy egy nagyszabású forrásgyűjtemény keretében kerüljenek közlésre a megyére vonatkozó adatok. Korai halála azonban megakadályozta a tervei valóra váltását. A túlfeszített munka következtében 44 éves korában szívszélhűdést kapott. Ravatalánál Csánki Dezső mondott búcsúbeszédet. 4 Illéssy halála után a család a hagyaték egy részét az Országos Levéltárnak adományozta. Ez tulajdonképpen levéltári segédlet, az Országos Levéltárban készült és jórészt az itt található iratanyagok adatait tartalmazó betűrendes cédulamutató. A gyűjtemény a magyarországi nemes családok adatait tartalmazza, főként azzal a céllal készült, hogy a család nemességét dokumentálja. A gyűjtemény ma a Magyar kancelláriai levéltár A 131 Családtörténeti cédulagyűjteményében található, 120 köteg és 25 doboz cédulából áll. Az Illéssy hagyaték másik része a Kisújszállási ref gimnázium (ma Kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium) tanári könyvtárába került. 5 Feltételezzük, hogy a közölt regesztagyűjteményt is itt őrizték. Soós Adorján amikor 1944-ben megírta " A kunok és jászok története a kunok betelepítésétől a mohácsi vészig" c. művét, még felhasználta az Illéssy hagyatékot. Könyvének zárszavában a következőket említi: "... Gyárfás oklevéltanán kívül különösen haszonnal forgattam dr. Illéssy János volt országos levéltáros nagyértékű hagyatékát, melyet a kisújszállási református gimnázium tanári könyvtárában őriznek. Ez a hagyaték gondos kezelésben, áttekinthető, többezer cédulán, dátum szerint csoportosítva magába foglalja a kunok és jászok történetére vonatkozó oklevelek bő kivonatait. Igaz, hogy a mohácsi vészig terjedő ideig alig ad többet, mint Gyárfás három kötetes oklevélgyűjteménye, de mégis jó támpontul szolgáltak ezek a kivonatok a Gyárfásnál itt-ott jelentkező értelemzavaró sajtóhibák, vagy tárgyi tévedések és elírások korrigálására. Különösen értékessé teszi a hagyatékot az a körülmény, hogy az egyes okleveleknek pár sorban csak a leglényegesebb részét adván, megkönnyíti az anyag áttekintését és csoportosítását, tehát nagy munkától kíméli meg a kérdéssel foglalkozót..." 6 Soós többezer cédulát említ, míg a Győry Lajos által leírt regeszták ennek csak töredékét teszik ki. Minden bizonnyal csak a Szolnokra és közvetlen környékére adatokat szolgáltató cédulákat jegyezte fel. Az Illéssy hagyatéknak a regesztagyűjtemény része sajnos a II. világháború hadműveletei következtében megsemmisült. A harcok során keletkezett tűzben elpusztult a könyvtár egy része és 4 ILLÉSSY János, 1861. február 12. -1905. mára 7. /Nekrológ/ In: Századok, 1905. 274-275. Az 1910-11-es tanévben Illéssy örökösei egy 832 műből (1450 kötet) álló könyvtárat, valamint a megye területére vonatkozó több mint 6000 feljegyzést adományoztak a tanári könyvtárnak. A Kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola jubileumi évkönyve 1966/67. SOÓS Adorján: A kunok és jászok törtenete a kunok betelepítésétől a mohácsi vészig. Pápa, 1944. 150. 286
