Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Cseh Géza: A Jászság leírása az 1699. évi Pentz-féle összeírásban / 213. o.

CSEH GÉZA A JÁSZSÁG LEÍRÁSA AZ 1699. ÉVI PENTZ-FÉLE ÖSSZEÍRÁSBAN A Magyar Országos Levéltár Urbaria et Conscriptiones című kamarai gyűjteményében őrzik a Jászkunság első olyan összeírását, amely a török hódoltság után készült.

1 A XVII. század végén felállított Neoaquistica Comissío (újszerzeményi bizottság) a töröktől visszafoglalt területek, köztük a Jászkunság birtokjogi viszonyait felülvizsgálta és az újonnan szerzett részek a "jus armorum" szerint a kincstár tulajdonába kerültek.

2 1699-ben a Jászkunságban összeírást készítettek, hogy gazdasági erejét felmérve a koronabirtokot áruba bocsajthassak. Az összeírás elvégzésével Franz Christoph Johann Pentz egri kamarai prefektust bízták meg, aki 1697-ben indigenatust és magyar nemességet kapott I. Lipóttól. Magyarul azonban nem tudott, és mivel az egri prefektúra csak néhány éve működött, helyismerettel alig rendelkezett.

3 A török dúlás miatt a régi urbáriumok és összeírások közül csupán az egri vár 1577. évi összeírása maradt fenn, amely számos településről semmilyen adatot nem tartalmazott. Pentz prefektus, hogy feladatát teljesíteni tudja, Sőtér Ferenc Pest megyei alispánhoz,a Jászkun Kerület nádori alkapitányához fordult segítségért, aki az időt húzva-halasztva, vonakodva, de mégiscsak közreműködött a munka elvégzésében. Sőtér javaslatára az új összeírást csak 1699 őszén készítették el, amikor az aratáson és egyéb munkákon távollévő férfilakosság már hazatért, mivel a családfők és az idősebb férfiak a szükséges adatok bevallásához nélkülözhetetlenek voltak.

4 Az 587 oldalas, német nyelvű az adónemeket részben latinul közlő összeírás a korszak demográfiai és gazdasági állapotát elemző helytörténeti feldolgozások legfontosabb adatbázisa. A lakosok nevét, amennyiben máshonnan költöztek ide, származásuk helyét, a fiúk, leányok, lovak, csikók, ökrök, tehenek, tinók, borjak, juhok, bárányok, sertések, malacok, méhkasok számát, a megtermelt bor, búza, árpa, zab és köles mennyiségét tünteti fel a Jászság, Nagykunság és Kiskunság településein. A lakott és elpusztult helységekről szöveges leírásokat tartalmaz, amelyek a város, vagy falu Magyar Országos Levéltár, Urbaria et Conscriptiones, Fasc. 71. No. 4. ILLÉSY János: A Jász-Kunság eladása a Nérnel Lovagrendnek. Ja: Századok, 1905. 24-25. 3 Uo. 25-26. 4

Uo. 27. 213