Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Cseh Géza: A Jászság leírása az 1699. évi Pentz-féle összeírásban / 213. o.

földrajzi elhelyezkedését, népességének számát, vallását, egyházi épületeit, malmait, földjeik minőségét, vizeit, a lakosság által teljesített adózást és egyéb szolgáltatásokat ismertetik. Ezek a leírások a Penzt-féle felmérés legértékesebb részei. Nemcsak a XVII. század végi állapotokat mutatják be, hanem, ahol csak lehetséges, az egri vár 1577. évi összeírásának népességszámra és adózásra vonatkozó adatait is közlik. Az egri vár ellátásának, jövedelme begyűjtésének feladatát a tiszttartók (officiálisok) végezték, akik kint éltek a várhoz tartozó valamelyik faluban. Fizetségül a falvaktól járó jövedelem meghatározott részét kapták.

5 A jászkun települések lakói a hódoltság idején a törököknek is adóztak. A törököknek teljesített adókat az egri vár összeírása ugyancsak feltünteti. A jászkunok meglehetősen bonyolult, kettős adózásának bővebb ismertetésétől most eltekintünk, mivel azt dr. Botka János a Szolnok Megyei Levéltár korábban megjelent kiadványaiban már részletesen bemutatta.

6 Azokban a falvakban, amelyekről az 1577. évi összeírásban nincs adat, százhuszonkét évvel később Pentz az ott élő lakosoktól igyekezett megtudni, hogy a hódoltság utolsó szakaszában mivel adóztak. A Pentz-féle összeírás a hódoltság alatti elnéptelenedésről értékes információkat szolgáltat. A Jászságban a jelenleg is fennálló községek közül a XVII. század végén csupán Jászágó és Jászboldogháza lakatlan. Ezzel szemben a Nagy- és Kiskunság településeinek többsége elpusztult. Egyes helységeknél "Javítások" címszó alatt a kamarai prefektus a bevétel növelésére szolgáló javaslatokat tesz és elsősorban malmok, serházak felállítását szorgalmazza. Az 1699-ben felvett összeírást becslési kimutatás egészíti ki, azon jövedelmek felsorolása, amelyek helységekből és pusztákból várhatók. Franz Christoph Johann Pentz rendkívül alapos munkájának célja a Jászkunság elzálogosításának megkönnyítése, a koronabirtok iránt érdeklődők minél teljesebb tájékoztatása, a vidék népességéről, gazdasági erejéről és a bevételek fokozásának lehetőségéről. A kamara a jászkunok kollektív kiváltságjogait nem ismerte el. Pentz az egyes települések leírásakor gyakran említi, hogy a lakosok a közös kiváltságlevélre hivatkoznak, de azt nem tudják felmutatni. Az összeírásban telkes gazdák (sessionales, Würthe), vagyis jobbágyok, és zsellérek (angesessene inquilini, Inwohner) szerepelnek, akik adófizetéssel és robotszolgálattal tartoztak. A téli robotot, a széna- és fafuvarozást többnyire pénzbeli adózással váltották meg. A kamara a jászkunokat jobbágyoknak tekintette, akik nem a földesúrnak, hanem a királynak adóztak.

7 A nádori census rendszeres fizetése a Kerület elidegenítését nem akadályozhatta meg. HEGYI Klára: Jászberény török oklevelei - BOTKA János: Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVIXVII. századi történetéhez. Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 11. Szolnok, 1988. 184. Ua. és BOTKA János: A Nagy- és Kiskunság az egri vár 1577-79. évi összeírásában. In: Zounuk 2. Szomok, 1987. KISS József: A Jászkun Kerület parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején, Bp. 1979. 47. 214