Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
TANULMÁNYOK - Vadász István: Mezővárosok lakosságának exogám házasságkötési kapcsolatai a Közép-Tiszavidéken a XIX. század közepén / 109. o.
periódusában a csaknem 4.000 lakost számláló mezőváros felekezeti kisebbségben élő népessége 52 településsel került házasságkötési kapcsolatba. Fontos viszont, hogy ebben a nagyszámú település-mezőnyben 37 olyan falu, mezőváros, lakott hely van, ahol a kapcsolatteremtés értéke mindössze 1 házasság/település. Érdekes, hogy az 5, vagy attól több párválasztási mulató csak 5 helyre (Tiszafüred: 5, Sarud: 5, Egerfarmos: 5, Borsodivánka: 5, Mezőtárkány: 6) jellemző és egyébként is alacsony értékű. Poroszló az Eger folyása melletti (Egertől Egerfarmosig), illetve a közelben fekvő, Tisza menti települések (Tiszabábolnától Kisköréig és Egyektől Tiszaörsig) lakossága számára jelentett házasodási célpontot. Ezek a teljes mértékben római katolikus népességgel bíró települések hozzájárulhattak a poroszlói felekezet számbeli gyarapodásához. Több olyan hely is található a térségben, melyeknek kisebbségben lévő római katolikus vallású lakosságával tartott házasságkötési kapcsolatot Poroszló (pl. Tiszafüred, Négyes, Tiszanána). A vidékiek nagyarányú házasságkötési részesedése ellenére Poroszló környékén csak 3 faluban elsődlegesek (Borsodivánka, Mezőtárkány és Egerfarmos) a központ felé irányuló kapcsolatok. így Poroszló intenzívnek alig nevezhető házasságkötési vonzáskörzetét ez a három település alkotja. Tiszafüreden a római katolikus vallásúak házasságkötéseit a vidékiek igen magas aranya jellemzi. 272 párválasztás során mindössze 39 esetben volt mindkét fél tiszafüredi születési vagy lakóhellyel rendelkező: a települési exogámia tehát roppant magas arányt mutat (190 párválasztás). További 43 olyan házasságkötést is bejegyeztek, ahol mindkét fél vidéki származású, s az esküvő után Tiszafüreden telepedtek le. A tiszafüredi római katolikusok mintegy 64 településnépességével kerültek házasságkötés révén kapcsolatba. A számszerűségét tekintve is magas vidéki házasságkötés a kisebbségben lévő római katolikus vallású tiszafürediek számára igen fontos volt. Legintenzívebb településközi kapcsolat a térségben fekvő), római katolikus népességű jalvakkal (Örvény, Tiszaörs, Egyek, Tiszabábolna, Nagyiván, Négyes, Sarud) alakult ki. Ezek a települések legalább 5 alkalommal kerültek a párválasztás révén kapcsolatba a mezővárossal, s ebbe a csoportba tartozik még Poroszló (8) és Eger (6) is. Néhány közeli, de református többségű falu (pl. Tiszaigar, Tiszaszőlős, Tiszahalász, Tiszavalk) római katolikusai is gyakran kötöttek házasságot fürediekkel. A kilenc 4 házasságkötés/település értéktől magasabb mutatóval jellemzett település a vidéki házasságkötések több, mint felét (53,7 %, azaz 102 párválasztás) adja. További 10 hely 3-4 házasságkötés/település értékkel rendelkezik (Gyöngyös, Karcag, Nádudvar, Tiszaszőlős, Borsodivánka, Egerszólát, Szárazbő, Szentistván, Tiszahalász, Tiszanána), noha többségük olykor 6-8 mérföldnyi távolságra van Tiszafüredtől. A római katolikus vallású népesség Tiszafüreden az exogám házasságkötések során lényegében négy markáns térséggel teremtett kapcsolatot. A legfontosabb területnek a közvetlen közeli, a Tisza jobb és bal partján fekvő, azonos felekezetű falvak csoportja tekinthető. Másodlagos jelentőségű a Mátra és a Bükk előterében, Egertől Hevesvezekényig, illetve Mezőkövesdtől Keresztespüspökiig (= Mezőkeresztes szomszédságáig) terjedő települések csoportja. Ez a település-csoport (25 hely) is a római katolikus lakosság túlsúlyával jellemezhető. A dél-borsodi, dél-hevesi és kissé távolabbi falvak, mezővárosok (pl. Karcag, Nádudvar) felekezeti kisebbséghez tartozó 119
