Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Vadász István: Mezővárosok lakosságának exogám házasságkötési kapcsolatai a Közép-Tiszavidéken a XIX. század közepén / 109. o.

római katolikusai számára is fontos házasságkötési célpont volt Tiszafüred. Végezetül további 18 igen távoli hely (pl. Miskolc, Szolnok, Kunszentmiklós, Rozsnyó, Erdőbénye, Pest, Abaúj vármegye, Torontál vármegye) is előfordul a házasságkötési anyakönyvekben. Összegzésül mégis elmondható, hogy a római katolikus vallásúak körében Tiszafüred 10 település esetében (Örvény, Egyek, Tiszaörs, Nagyiván, Tiszabábolna, Négyes, Poroszló, Tiszahalász, Tiszaigar és Tiszaszőlős) jelent elsődleges házasságkötési célpontot: ezek a helyek alkotják tehát a mezőváros házasságkötési vonzáskörzetét. 2./ Kunhegyes, Kunmadaras, Mezöcsát, Poroszló és Tiszafüred református vallású népességének exogám házasságkötési kapcsolatai Bár a Közép-Tiszavidéken a vizsgált időszakban a népesség többségét a református felekezethez tartozók alkották, a hét mezőváros közül ez a jelenség csak Kunhegyesre (a lakosság 98,1 %-a református). Kunmadarasra (99,4 %) és Mezőcsátra (98 % a reformátusok aránya), továbbá Poroszlóra (82,9 %) és Tiszafüredre (82, l %) volt érvényes. Az öt mezőváros a exogám házasságkötések száma és aránya alapján három csoportra tagolható. Kunhegyesen a vidékiekkel kötött házasságok aránya a KözépTiszavidék állagának közelében alakult (14,3 %). Ez aránylag nyitott településre utal, hisz a korábbiakban már láthattuk: ebben a térségben az egyes települések meglehetősen távol fekszenek egymástól. 120