Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
TANULMÁNYOK - Vadász István: Mezővárosok lakosságának exogám házasságkötési kapcsolatai a Közép-Tiszavidéken a XIX. század közepén / 109. o.
Heves római katolikus vallású népessége a vizsgált időszakban 58 településsel teremtett házassági kapcsolatot. Tizenhat település és két, csoportokban lakott puszta (Csász- és Tenk-puszta) esetében a kapcsolatteremtések száma meghaladta a 4 házasságkötés/település értéket, mely azt jelenti, hogy ezek a települések, lakott helyek a vizsgálat mindegyik évtizedében legalább 1 alkalommal kerültek kapcsolatba Heves lakosságával. Ez a 18 település, lakott hely képviseli Heves exogám házasságkötéseinek 73,9 %-át (187 házasság). Különösen magas a kapcsolatteremtés értéke Jászapáti (27 házasságkötés), Csász-puszta (26), Pély (19), Boconád (14), Eger (14) lakosságával, mig a további 13 település és lakott hely mindössze 5-10 házasságkötési mutatóval rendelkezik Heves környékén. Kissé meglepő, hogy a mezővárostól E-ra fekvő, Tárna menti falvak (Tarnaörs, Erk, Zaránk, Tárnáméra, Tarnazsadany, Tarnabod, Kál, Nagyfüged, Erdőtelek) 5-8 házasságkötés/település értékkel kötődnek a központhoz. Az összes vidéki házasságkötést áttekintve Heves környékén azt tapasztaljuk, hogy a Tama menti, illetve a Mátra lábánál fekvő települések (25 település) alkotják a vidéki kapcsolatteremtések közel felét (253 házasságkötésből 123 párválasztást). Ebben a Gyöngyöstől Egerig terjedő térségben a római katolikus vallású népesség adja a települések lakosságának csaknem egészét, így ezen a vidéken a települések közötti házasságkötési kapcsolatokat csak a települések elérhetősége befolyásolja. A PoroszlóTiszafüred, illetve Szolnok közötti Tisza menti falvak, mezővárosok (11 település) összesen 67 házasságkötési kapcsolatot létesítettek az adott időszakban Heves lakosságával. Ez a vidék felekezeti szempontból változatosabb, így nem véletlen, hogy a nagyobb távolság ellenére itt több, igen gyakori kapcsolatteremtésre utaló mutatóval rendelkező települést (Pély: 19, Tiszanána: 10) is találunk. Egyértelműen a Jászság privilegizált helyzetével magyarázható, hogy Heves házasságkötési kapcsolatteremtésében a jász településeknek (8 település: Jászapáti, Jászdózsa, Jászárokszállás, Jászladány, Jászkisér, Szentandrás-puszta, Alattyán) kisebb szerepe van (összesen 41 házasságkötés). Ugyanakkor ki kell emelnünk, hogy a jász települések és a Heves közötti párválasztások során azt tapasztaltuk, hogy igen sok esetben jászsági férfi és hevesi nő között jön létre a házasság, s az új párok többnyire nem Hevest választják lakóhelyül. Huszonhárom exogám házasságkötés igen távoli településre irányul (pl. Kunszentmárton, Endrőd, Fogaras, Tisza/Hejőkürt, Szepesség, Nyék, Zólyom). A házasságkötések elemzésekor megállapíthatjuk, hogy 14 településen (Pély, Tarnaszentmiklós, Kisköre, Hevesvezekény, Tiszanána, Kömlő, Erdőtelek, Kál, Tarnabod, Boconád, Tárnáméra, Tarnazsadany, Erk és Csász-puszta) elsődlegesek a Hevesre irányuló kapcsolatok. Ezek a falvak, lakott helyek a Hevesre irányuló kapcsolatteremtések 63,5 %-át (161 házasság) adják, s ezen települések alkotják a mezőváros házasságkötési vonzáskörzetét. Polgáron a vidékiekkel kötött házasságok száma nem magas (110 házasságkötés), az összes házasságkötéshez (1252) viszonyítva pedig a KözépTiszavidéken a legalacsonyabb (8,8 %). A környező települések népességének vallások szerinti megoszlását tekintve azonban ez az arány egyáltalán nem meglepő: a színtiszta római katolikus lakosságú Polgár körül túlnyomórészt református falvak, mezővárosok 117
