Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A kunszentmártoni rév és híd története / 81. o.

szentmártoniak levelet Almásy Pál jászkun főkapitánynak, melyben kőhíd építéséhez kértek tőle támogatást. A község küldöttsége Dunavecsén tárgyalt a család képviselőivel a hídépítés ügyében. A Földváryak hozzájárulásukat adták a híd felépítéséhez, de olyan feltétellel, hogy a jövedelmek és a fenntartási költségek szempontjából a révnél kötött szerződés alapján egyeznek meg. A k őhíd felépítését azonban Kunszentmárton egyedül nem tudta volna végrehajtani. 1804-ben a kerületek közgyűlése elé terjesztett terveket és költségvetést a képviselők elutasították a rendkívül nagy költsegek miatt. A terveket így módosítani kellett faszerkezetű hídra. 1805-ben engedélyt kaptak a nádortól fahíd építésére. A munkálatok elvégzésével TUNKEL Ferenc szolnoki ácsmestert bízták meg , aki 12137 rajnai forintért elvállalta a famunkákat. 10 A híd két végén építendő kőlábazatok elkészítésére RÁBL Károly kőművesmestert kérték fel. Még ebben az évben elkezdték az építéshez szükséges anyagok beszerzését. A faanyagot Szolnokon vették 5059 rajnai forintért. A megvásárolt fákat vízen szállították a hídépítés helyérc. A tutajoknak kiképzett fákat 26 csongrádi kormányos hozta a Tiszán Szolnoktól Csongrádig, majd a Körös vizén haladva Kunszentmártonig. A célállomásnál a tutaj szétszedett részeit ökrökkel vontatták ki a partra. A híd építésének felügyeletére az elöljáróság két instruktort nevezett ki. Az egyik feladata a híd építésének figyelemmel kísérése volt, míg a másik megbízott a számadások elkészítésére ügyelt." Az építés 1806. február 1-én kezdődött el. Ezen a napon a helybeli ,,magistrátus jelenlétében Tunkel Ferenc és segédei kitűzték az építendő fahíd helyét. A híd első karóját ágyúk díszsortüzétől kísérve leverték a földbe majd kezdetét vette a régóta várt híd építése." Kunszentmárton első hídját 1806. július 30-án avatták fel ünnepélyes körülmények között. A jeles napról megemlékezik a tanácsülési jegyzőkönyv is.~" Az elkészült híd karfáit és kapuzatát később festették fehér és kék színre. A hídról sajnos nem rendelkezünk tervekkel. Csak a teljes hossza ismert, amely 50 öl (94,5 m) volt. Miért volt nagy jelentőségű, hogy a révátkelés helyett állandó híd létesült? Az 1790 és 1815 között eltelt időszak alatt az osztrák örökös tartományok 16 HAVASSY P. I.m. 17 SZML JKK 1804. Fase.2. No. 757. 1 8 SZML JKK 1806. Fasc. 2. No. 60. - Tunkel Ferenc ácsmester eredetileg német származású, később magyarosította nevét és Homályossy néven magyar nemességet is kapott. 19 SZML Kunszentmárton ír. Tanácsülési jkv. 261; 269/1805. 20 Uo. 296/1805. 21 Uo. 394/1806. 22 Uo. 573/1806. 23 Uo. 600/1806. 24 Heves Megyei Levéltár /Továbbiakban: HML/ Heves m. mérnökének Ír. IV-8/2. 1834. 86