Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A kunszentmártoni rév és híd története / 81. o.

piacainak élelmiszer- és nyersanyag szükségletéhez jelentősen hozzájárultak a franciák ellen vívott háborúk. A Magyarországról származó mezőgazdasági termények és nyersanyagok iránti kereslet jelentősen megnőtt. A XVIII. sz. végén a kialakuló merkantilista szemlélet a kereskedelem és a közlekedés felé fordította a figyelmet. Magyarországon a tengelyen történő szállításnak aránytalanul nagyobb szerep jutott a termények fuvarozásában, mint a jobb földrajzi adottságokkal rendelkező kelet- és középeurópai országokban. A piaci igények kielégítése szempontjából elsőrendű fontosságú volt az utak mennyisége és állapota. A kiépített utak hiányában elsősorban azokon a földutakon folyt a szállítás, ahol jobbak voltak a talajadottságok. így volt ez megyénkben is, ahol bár a kora középkor óta áthaladt az Erdélytől—Budáig vezető ,,sóút , mégis amikor a folyók áradása miatt járhatatlanná vált inkább az ősi „via commercialis útján történt a közlekedés. A francia háborúk idején a hadsereg békeviszonyokat meghaladó hús- és kenyérfogyasztása jelentős ösztönzőként járult hozzá az örökös tartományokba irányuló szarvasmarha , sertés és gabonakivitel növekedéséhez. A nagyarányú gabona és szarvasmarha felhozatal fő piaca Bécs volt, de már jelentős szerepe volt Pestnek is. Az utóbbi város hetivásárain a Jászkun Kerületekből hajtottak fel nagyobb mennyiségben állatokat. Pest országos vásáraira felhajtott állatok 42 %-a Arad, Temes és Torontál megyéből került ki. Arad kereskedői az állatok 23 %-át bocsájtották áruba. Az állatok 11 %-a Csanádból jött. A századfordulón már fontos piacközpontnak számított Aradról a Pestre vezető szárazföldi út legrövidebb vonala Kunszentmártonnál vezetett át a Körösön. Az út Aradról haladt Kunszentmártonig, majd a cibakházi tiszai réven keresztül a ,,három várost' (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd) érintve érte el Pestet. Kecskemét piacközponti vonzáskörzete már ekkor is jelentős, hiszen a Kis-Kunság és a Tiszazug tel épülései Kecskeméten adták el állataikat és itt adtak el vagy vásároltak gabonát." A közlekedés folyamatos biztosítására a kunszentmártoni híd után 1827-ben Cibakházánál is felépült egy fahíd a Tiszán. A kunszentmártoni fahíd jelentőségét bizonyítja, hogy minden évszakban és időjárási körülmények között átkelhettek rajta az utasok. Az átkelésért ugyanúgy vámot szedtek mint a révközlekedés időszakában. Amíg a komp üzemeltetése idején a legtöbb bevételt az 1805-ös év jelentette - ekkor összesen 3316,27 Ft-ot szedtek be - a fahíd felépítése után ez az összeg számottevően emelkedett. 1807-ben 3943,77 Ft, a következő évben pedig 6521,98 Ft jövedelmet jegyezhettek fel. A híddal foglalkozók tisztsége hasonlóképpen alakult a révnél említettekkel, azzal a változtatással, hogy az átszállítást végző révészekre már nem volt szükség. A révinspector feladatát vette át a hídnál a hídinspector. 1808-tól híd comissdriuskén,t 1812-től pedig hídvámosként említik. Munkája azzal egészült ki, hogy a révészek feladatát átvéve, ő szedte be az áthaladásért járó vámdíBÁCSKAI Vera - NAGY Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp. 1984. 218-225. SZML Kunszentmárton ir.Híd számadások ir. 1775-1833. 87