Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Selmeczi László: A dobolási hirdetmények néprajzi adatai Törökszentmiklós paraszti állattartásáról (1818-1830) / 55. o.

Ebből úrbériség (a belső hivatalnokok öt telkét kivéve): szántóföld 5796, szántással használt száraz rét 1135 6/8, tiszai rét 1567 2/8, száraz legelő 2536, tisza réti legelő 1809, urasági tagosítás után szántóföld 2336, hátaslegelő 2812, tisza réti kaszáló s legelő 4111 hold, ezenfelül a tisza réten haszontalan mocsárok s a hátas földön vakszikek 1475 holdat foglalnak.

4 PALUGYAY 1854-ben a következőket emelte ki: „Földe kevés szikkel vegyített és észak keletről igen csekély homokot kivéve, általiéban gazdag aczélos fekete föld, melly híres tiszta búzát, kétszerest, árpát, zabot, repczét, kölest, tengerit, erős dohányt terem, de burgonyát nem, s rozs nem is vettetik. Legelője a szárazon szikes, a tiszai réten posványos és árvízzel szokott elöntetni,"

5 Törökszentmiklós néprajzi szempontú vizsgálatának a forrásai viszonylag szűkösek. Az előzőekben szinte valamennyi eddig feltárt adatot ismertettünk, amely a településnek a múlt század első felére jellemző gazdálkodását világítja meg. A továbbiakban egy olyan forrástípusról szeretnénk szólni, amelynek adatai, pontosabban azok elemzése a törökszentmiklósi jobbágyoknak, a mezővárosi lakosság állattartásának az eddigieknél plasztikusabb megvilágítását teszik lehetővé. 1965-1970 között néhai BUTYKA BÉLA, a Törökszentmiklósi Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója jóvoltából kézbe vehettem és részben kicédulázhattam a település megmaradt dobolási hirdetőkönyveit, a publicatiók protocollumait. Ezek a kézírásos füzetek, összesen 10 db, eredetileg néhai TÓTH SÁNDOR tanító, a város jeles helytörténeti kutatója hagyatékát képezték. A hirdetmények, amelyek az elöljáróságnak a mezőváros életét szervező munkájára, a település életére rendkívül becses adatokat tartalmaznak, az 1818. október 1. - 1830. október 24. közötti időszakot fogják át. Törökszentmiklós paraszti állattartására vonatkozóan, minden bizonnyal amiatt, mert a ménesek, a gulyák, a csordák, a nyájak, a csürhék legeltetését a mezővárosi önkormányzat szervezte, igen sok apró adalékot tartalmaznak a publicatiók protocollumai. Az állattartás keresztmetszetéről egy 1821. április l-jén közzétett híradás szolgáltat fontos adatokat, ti. a mezővárosi elöljáróság által szegődtetett pásztorok bérezéséről tájékoztatja a lakosságot. A hirdetmény szerint a város abban az évben Idézi PALUGYAY Imre: Jász-Kún Kerületek s Külső Szolnok Vármegye leírása. Pest, 1854. 366. 5 PALUGYAY I. 1854. 366-367. A fennmaradt jegyzőkönyvek, talán a hirdetőkönyv jobb kifejezés, az első és utolsó bejegyzés sorrendjében a következő időszakot ölelik át: 1818. október 1. - 1819. július 25., 1819. október 3. - 1820. június 28., 1820. június 25. - 1820. október 29., 1820. november 5. - 1821. júüus 29., 1821. november 11. - 1822. november 1..1822. november 10. - 1823. október 25., 1823 november - 1824. október 24., 1825. november 6., - 1826. október 22., 1828. november 9.- 1829. november 1. és 1829. november 8. - 1830. október 24. A hirdetmények hét-hét nap különbséggel követik egymást, azaz hetente csupán egyszer doboltak. A hirdetmények kihirdetése mindig vasárnap történt. 5 7