Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Selmeczi László: A dobolási hirdetmények néprajzi adatai Törökszentmiklós paraszti állattartásáról (1818-1830) / 55. o.

egy szilaj és egy szelíd csikóst, két guljást (az al- és a felvégen), tehén csordásokat, borjú csordásokat, csürhéseket, valamint egy magyar és egy birge kos pásztort alkalmazott

8 1830-ban, bár közelebbi oka nem ismert, már feltehetően nem fajták szerint különítették el a kosokat, ugyanis az elöljáróság a gulyák szervezésének mintájára egy alvégesi (Pap Gábor személyében) és egy felvégesi (Moldván György személyében) kos pásztort fogadott fel. Mint már korábban utaltunk rá, Törökszentmiklós lakosai nemcsak a középkori Balaszentmiklós területén gazdálkodtak, hanem a vele határos Tenyőn (ma Tiszatenyő) és Kengyelen is. A pusztákat ifj. Almássy János 1725. március 25-én adta bérbe a Törökszentmiklóst megalapító, megszálló embereknek. Özvegye, Borsi Anna 1772-től Kengyelt és Tenyőt többé nem adta bérbe a mezővárosi rangú teTŐTH Sándor: Vázlatok Törökszentmiklós múltjából. Törökszentmiklós, é.n. 71-72. A város újratelepedésével kapcsolatban megjegyzi, hogy az első betelepüló'k 1720 táján reformátusok voltak, akiket 1725-től egy katolikus hullám követett. A reformátusok a régi Balaszentmiklós helyén, a katolikusok pedig a hódoltságkori palánkvár romjainál telepedtek le. A két vallásfelekezetű lakosságot akkoriban bizonyos lakatlan terület választotta el egymástói. Ezen az üresen hagyott területen épült ki a későbbi időkben a Tiszttartó keresztút, a mai Almássy utcának az elődje. Ettől keletre volt a református felvég, nyugatra pedig a katolikus alvég. A későbbi települők vallás szerinti területen kaptak házhelyet, azaz a katolikusok az alvégen, a reformátusok a felvégen. Ez a szokás egészen a századfordulóig, az 1900-as évekig élt Törökszentmiklóson, pl. katoükus a felvégen, református az alvégen nem igen vett házat. Az idei Pásztorok bére ebből áll; Az ökör Csordásé: minden ökörtől fél kenyér 1/4. véka búza, és 3. x (krajcár) A Guljósoké az Al és fel végen: minden darab marhától fél kenyér, pénz 15. xr. a ki pedig kenyeret nem adhat, fizet mind öszve 8. garast. Szelíd tsikósé: minden lótól fél kenyér, pénz 10. x. a ki kenyeret nem ád, fizet neki mind öszve 8. garast. Tehén Csordásoké: minden marhától fél kenyér, egy vatsora, vagy főzni való, és 1/4 véka Búza. Borjú Csordásoké: minden borjútól fél kenyér és 1/4 véka búza. - A borjú Pásztor eleiben pedig minden a kinek borja van, eleiben hajtsa, nem lappangtassa egy heljen is más helfen is, mert akárhol tartja, tsak ugyan a bért meg kell adni a borjú Csordásnak. A Csürhéseké: két öreg sertéstől egy kenyér és minden öregtől 1/4 véka búza, minden öregtől egy vatsora. Magyar Kos Pásztoré minden darab egy garas és négy kostól egy kenyér. Birge Kos Pásztoré. Minden kostól két garas, négy darabtól egy kenyér. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a hirdetményeket betűhíven jegyeztük le. Egyedül a valamennyi magában álló a betű után a kéziratokban következő aposztróf jeleket nem tüntettük fel. Hogy ne kelljen valamennyi idézett hirdetmény szövegét idéző jellel ellátni, a betűhíven lejegyzett szövegeket kurzív formában közöljük. 1830. április 4. Pap Gábor Kos Pásztornak meg fogadódott, kinek is minden darab Kostól akár öreg akár Bárány 3x leszsz a fizetése, e mellett minden Öt darabtól egy kenyér, a midőn pedig a Kost ki veri, minden Gazda adjon neki Dohányt és Sót, hogy a Jószágot tisztán tarthassa. 1830. április 25. Moldván György fel végesi kos pásztor(na)k fogadtatott meg, azon bérre, melyre az alvégesi kos pásztor van fogadva. 58