Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

ADATTÁR - Kálniczkyné Katz Veronika: Egy víziút történetéhez / 341. o.

SZOLNOK FEKVÉSE A TISZAVÖLGY VÍZRENDSZERÉBEN. A Tiszavölgye három nagy medcnczébó'l áll: az elsó' közvetlenül a Kárpátok lábánál kez­dődik Tisza újlaknál, Munkácsnál, Ungvárnál, Nagymihalynal és Szatmárnál, hol a vizmérczék 0 pontja 121, 119, 112, 109 illetőleg 119 méter és bezáródik Tokajnál. Kecskemét tehát magasab­ban fekszik mint a fentebb érintett pontok bármelyike. A második medencze Tokajnál kezdődik és Szegednél ér véget, hol a Maros folyása és a homok dombok képezik a záróvonalat. A harmadik medencze Szegedtől a Dunáig terjed. A Tiszavölgy ének eme jellegző és szerencsés hidrográfiai helyzetéből következik, hogy a Tokaj fölötti medencze folyóit a Duna-Tisza csatorna torkolatának megállapításánál figyelmen kí­vül hagyni nem lehetséges. Lássuk már most ide vonatkozólag a részleteket. A Tisza Titeltől Vásárosnaményig hajózható, illetőleg aránylag kevés költséggel a kis vizek idejére is hajózhatóvá tehető. ­Vásárosnaménytől Szolnokig a viziut hosszúsága 355,7 km. Szolnoktól a torkolatig 338,4 km. Látható tehát, hogy Szolnok a Tiszának közel közepére esik és sokkal inkább belé illik a Tisza egész hajózható vízrendszerének közép pontjába, mint a 90 kilométerrel alantabb fekvő Csong­rád. ­Szolnok felett a Tisza és mellékfolyói aránylag kevés költséggel tehetők hajózhatóvá: a Tisza Vásárosnaménytől Tiszaujlakig 61.7 km. 8 millió koronával, a Sajó Bánrévig 115 km. 10 mil­lió koronával, a Bodrog Zemplénig 65 km.4 1/2 millió koronával, a Bodrog Zemplénig 65 km. 4 1/2 millió koronával, folytatásképen pedig a Laborcz Nagymihalyig ,az Ung Ungvárig, a Latorcza Munkácsig összesen 177 km. hosszúságban 8 millió koronával és végül a Szamos Szatmárig 65 km. 4 1/2 millió koronával; összesen tehát 840 kilométert tesz ki a hajózhatóvá tehető folyó hossza Szolnok felett, ehhez hozzá kell még számitanunk a Tiszának Szolnoktól Csongrádig terjedő sza­kaszából 30 kilométert, összesen tehát 870 kilométer viziut gravitál a szolnoki torkolathoz. Ezen folyók közül a legközelebbi szabályozási programmba fel lettek véve: Tisza Vásárosnaményig 355 Km. Tisza Szolnok alatt 30 Sajó U5 Bodrog 65 Szamos. . . _ 1 _._ JL ._ L _._^_ 1 _._^._._._^._._ ; -_-_^__^- ^_5 összesen 630 km. hosszúságban. A csongrádi torkolathoz tartozik: A Tiszából Csongrád felett 60 km Csongrádtól Obecséig 185 Kőrös Li^-.-_-.Li.^-:_'_'.v.L.ü^_----: Il°__ összesen 385 km. A Marost ki kellett a számításból egészen hagynunk, mert rendkívül nagy esésénél és hordalékánál fogva ez idő szerint ki van zárva, hogy rajta felfelé való rendszeres csegéző hajózás keletkezhessek, mint a Tisza felsorolt egyéb mellék folyóin, még ha az erre vonatkozó 60 milliót meghaladó költségek rendelkezésre állanának is. Látható ezekből, hogy a Nagy-Alföld viziut hálózatában a Közép és Felső-Tisza dominál már ez idő szerint is, még inkább megtartja ezen szerepét a jövőben, ha viziutainkkal felhatólunk a hegyek lábáig, Tiszaujlakig, Nagymihalyig, Ungvárig és Munkácsig, a mikor is 870 kilométer vi­ziutunk lesz, melynek Szolnok megfelelőbb torkolata, mint Csongrád. ­Ez a helyzet még akkor sem változik meg, ha idővel a Maros csegéző hajózása csakugyan megvalósul egész Piskiig, mert akkor is 870 kilométer fog szemben állani 729 kilométerrel. E mellett az sem hagyható figyelmen kivül, hogy mennyivel nagyobb utat kell megtenni­355

Next

/
Oldalképek
Tartalom