Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
ADATTÁR - Kálniczkyné Katz Veronika: Egy víziút történetéhez / 341. o.
ök a tömegáruknak az egyik vagy másik torkolathoz viszonyítva. Minden Szolnoktól Csongrád felé irányuló hajó 122 kilométerrel tenne meg nagyobb utat, mint ha Szolnokon juthat a csatornába, mig ellenkezőleg minden Csongrádtól jövó' hajó csak 58 kilométerrel tesz meg nagyobb utat Budapestig, mintha ott a csatornába be juthatna, ehhez járul még, hogy amannál a nagyobb ut a csatornára, emennél a Tiszára esik. Szóval a Szolnok feletti áru kétszeresen volna sújtva, mert több mint kétszeresen nagyobb kerülő' mellett még hosszabb csatornán kellene át mennie, a mi minden esetre kedvezőtlenebb, mint a szabad folyón való közlekedés. A TISZA és MELLÉKFOLYÓINAK HAJ ÓZ HATÓ ÁLLAPOTA TEKINTETTEL A DUNA-TISZA CSATORNÁRA. Nem elég a hajózható viziutaknak csupán kilometrikus hosszát tekintenünk, hanem szükséges azok hajózhatóságának fokát is a serpenyőbe vetni, ha helyt álló összehasonlitást akarunk végezni. Miután a Tisza összes mellék folyói csak csegézéssel tehetők kis vízállás idején hajózhatóvá, nincsen reá semmiféle ok, hogy ne ugyanazon méretek alkalmaztassanak valamennyinél, sőt valóságos mulasztás volna, ha e tekintetben nem egységes elvek alapján járnánk el. Marad tehát maga a Tisza folyó, melynek hajózhatósága külön vizsgálat tárgyává teendő. Miután a vita folyamán olyan nézetek is merültek fel, hogy a Tisza folyó tényleges hajózása Csongrádnál kezdődik; azért első sorban e kérdést kell lehető legnagyobb alapossággal és részletességgel megvilágítanunk. Nem szorul ugyanis hosszabb bizonyításra, hogyha a Tiszán az állapotok olyanok volnának, hogy Csongrádon felül a Tisza nem volna hajózható, vagy csak óriási költségek árán volna azzá tehető, Szegedtől kezdve pedig már a Dunának felszívó képessége kezdődik, akkor a lehető legalaposabban vethetnők fel a kérdést, hogy tulajdonképpen miféle forgalomra akarjuk tehát e csatornát megépíteni? Mindenek előtt összeállittattuk a vízrajzi osztállyal mindazokat az adatokat, melyek valamely folyó hajózhatóságára nézve befolyással vannak és ezek alapján megállapítható: Hogy sem a kis, sem a medert kitöltő vizek esése tekintetében, nemkülömben a közép sebességekben nincsen mértékadó külömbség a Csongrád alatti és a csongrád-szolnoki szakasz, között. Épen igy össze lettek hasonlítva a legnagyobb és közép mélységek ugyanezen szakaszon. A legnagyobb mélységek a torkolat felé növekednek, de a hajózás szempontjából irányadó közép mélységek és közép szélességek nem rosszabbak Csongrád-Szolnok, mint a Csongrád Titel között; hogy a hajózás mindennek daczára több akadályra talált Csongrád felett, mint alatt, az a Csongrád-Titel közti gázlók időközi szabályozásában és folytonos kotrásában leli magyarázatát:mit alábbi részletes adatokkal igazolunk. A másodperczenkénti legkisebb vízmennyiségben nincsen oly külömbség a két szakasz között, mely a Csongrád fölöttinek hátrányául szolgálhatna, az 1904. évi legkisebb vízállásnál végzett tényleges mérések Tiszavezsenynél és Tiszakürtnél 73, Szentesnél 74 köbméter emésztést adtak. Hogy milyen volt ós milyen a Tiszának hajózási állapota Szolnok és a torkolat között, azt még inkább megvilágítják a következő adatok: Az 1894. III. illetőleg az 1895. XLVIII. t. czikk által rendelkezésre bocsátott összegek keretében a Tisza folyó kisvízi medrének a javítására a következő összegek lettek fordítva: Csongrád fölött Vásárosnamény ig: 1./ Csap körüli mederszabályozásra 63,759 K 48 f. 2./ Nagytárkánynál mederszabályozásra 9,173 " 70 " 3./ Tiszafüredi hid feletti mederszabályozásra 67,322 " 21 " 356
