Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

ADATTÁR - Nagy Márta: Balkáni madonna a Jászságban / 299. o.

katlan elemek / hármas tagolású virágcsokor, gyertyatartó/ alkalmazásával új szimbolikát vitt az ábrázolás gondolatiságába. Szabadon kezelt bizonyos klasszikus ikonográfiái motívumot: a két lovas szent fejére festett vértanúságukra utaló töviskoszorút a jézusi szenvedéstörténetből kölcsönözte, de jelentésének megfelelően pontosan alkalmazta. Tanulatlan naiv mester volt, valamelyik szárazföldi görög ikonfestő műhely közelében ismerhette meg a hagyományos keleti keresztény ikonográfiát. Az ikonfestés és készítés mesterségét nem tanulta, de rendelkezett a naiv művészeket megkülönböztető belső önkifejezési kényszerrel, mely legyőzi a mesterségbeli tudás hiányából adódó gátlásokat. Szögletes, suta figurákat festett, de volt bizonyos fokú anatómiai érzéke. Szentjei derűsek, Szent György arcán megjelenő mosoly ellentmond a keleti keresztény művészet ikonográfiái előírásainak. Jézus és az Istenanyja arca szinte portrészerű, ami szintén idegen az orthodox ikonográfiától, s a népművészet körébe utalná az alkotást. Az arcok nem szépek, de — elsősorban a középrészen— belső melegségük van. Ezt erősíti a meleg színekből összetevődő színskála is. A zöld az okkersárga és a piros szín együtt az építmény meleg barna árnyalatával bensőséges hangulatot teremtenek. A zöld szín szolgál a kompozíciók hátteréül, a testek az okkersárga világos árnyalatával megmintázottak, s sötétebb okker színűek a dicsfények, szélükön élénk piros sávok futnak körbe. A triptychon a magas művészet és a naiv művészet határterületéhez tartozó műalkotás. E kettősség a megmunkálásban is tükröződik: a triptychon-forma bizánci előképet követ, de a megformálás durva, tanulatlan kézre vall. A XVII-XVIII. századi szárazföldi görög ikonfestő műhelyekből számos ilyen hordozható kis házioltárt készítettek: egyrészt az idegen vallást képviselő török hódítók miatt magánházakba szorult vallásgyakorlás számára, másrészt a hasonló okok következtében állandóan vándorló, úton lévő néptömegek vallásos szükségleteinek kielégítése céljából. A jászberényi triptychont egy jászkunsági görög kereskedő balkáni bevásárló útján vásárolhatta. Hajlamosak vagyunk arra a feltételezésre, hogy a feltételezett kereskedő az a Hadzsi Demeter, akinek a hagyatékából a triptychonnal együtt került a jászberényi múzeum tulajdonába egy Szentföldet ábrázoló vászonkép. A vászonképet — felirata szerint - 1796-ban Hadzsi Demeter számára festették. Hadzsi Demeter úr sziatisztai születésű görög kereskedő volt, Kunszentmártonban telepedett le, s 28 éves korában , 1795-ben tett hűségesküt. Amíg Hadzsi Demeter vándorkereskedéssel foglalkozott, utazásai során minden bizony nyal mintegy őrző-védőként, s egyben kis oltárként magával vitte az eredeti kicsiny festett triptychont. Miután a hűségeskü végleges letelepedésre kényszerítette, az eredeti formához ragaszkodva, nagyobb léptékű, már nem hordozásra szánt házioltárrá alakíttatta át a kis balkáni triptychont /l— 2. fotó/. A szárnyakat elválasztották a középrésztől, s külön-külön applikálták rá az új, nagyobb léptékű triptychon szárnyaira. Az eredeti középrész elé az új szerkezetben egy áttört-faragott előlapot helyeztek, melynek felső széle beárnyékolja a festett felületen az Istenanyja és Jézus Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászkun Kerület iratai. Fasc. 8. No. 2268/1795. sz. 301