Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Mohács előtti oklevelek Külső-Szolnok vármegye történetéből 1330-1526 / 247. o.

Kiadatott Budán, a tizenegyezer szent szűz ünnepnapját megelőző napon [október 20-án], az Űr 1504-dik évében, magyarországi uralkodásunk tizennegyedik, csehországi uralkodásunk harmincnegyedik évében Az oklevél eredeti, jó állapotban van és jól olvasható. Papírra írt, teljes szövegű, latin nyelvű. Alul középen egy töredezett alakú, királyi viaszpecsét látható. Jobb felső' sarkában a szokásos 5 ' ' > szöveg - ,,commissio propria domini Regis' - olvasható. Bontóján három, kesobb ráírt megjegyzés is látható, de egyik sem tükrözi az oklevél tényleges értelmét.6 Nyomtatásban semmilyen formában nem találkoztunk vele. OL DL 72.097 A jelenleg ismert oklevelek szerint Werbőczy István ekkor jelent meg először n Külső-Szolnokban, mint kívüllakó nagybirtokos. Később tovább gyarapította itteni birtokait: 1506-ban Tetétlent, 1514-ben Tószeget és Paládicsot, majd 1515-ben Abonyt is megkapta. Ismeretlen ok miatt 1522-ben és 1523-ban ezekbe a birtokokba újból beiktatják. 29. A budai káptalan bizonyságlevele Kakát falubirtok elzálogosításáról, valamint a zálog meghosszabbításáról 1512. november 12. „Hogy Kakati Kun [kwn de Kakath ] István személyesen elébünk [a budai káptalan elé] állva előadta és önként vallomást tett, a következő módon; Miszerint neki gyáli Kenderesy [Kenderessy de Gyal] Mihály és a felesége azon a százhuszonöt arany forinton felül, amelyért korábban bizonyos kilenc jobbágytelket (nyolcat és egy elhagyottat), amelyeket mind a Külső-Szolnok vármegyében lévő, mondott Kakát falubirtokban bírt — amelyek egyikében Konti [Konthy ] Pál, a másikában Komlós [komlós] Pál, a harmadikában Csejti [Cheythy] Lázár, a negyedikében Tószegi [Thozeghy] Benedek, az ötödikében Kun Tamás, a hatodikában Szentpáli A magyar szöveg: „A király Úr saját megbízásából." Vagyis a királyi kancellár adta ki, aki a 15. századtól rendszerint az esztergomi érsek volt. Pl. az egyik így szól: „Nyaras Apathy Jus Regius wladislai Rege," magyarul: „Nyársapáti Ulászló király királyi jussa." Csak egy 1504. november 24-én kelt oklevélből derül ki (OL DL 72.099), hogy Werbőczy István Nyársapátot birtok cserével kapta meg. Ugyanis Klára úrnőnek - Nyársapáti György lányának, kusalyi Jakcs János özvegyének - a Bereg vármegyében lévő ? (Chene), Halábor (Halabor) és Kerepec birtokokat adta cserébe. Kakát falubirtok pontos helyét nem sikerült megállapítani, feltételezzük, hogy a Kunhegyestol délre eső Kakat-víz valamely oldalán kell keresni. 286