Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Mohács előtti oklevelek Külső-Szolnok vármegye történetéből 1330-1526 / 247. o.

Az oklevél eredeti, több helyen enyhén foltos és három függőleges hajtás mentén meg is van törve, az olvashatóságot azonban ezek nem zavarják. Az előoldalán - más és későbbi kézzel írva - a következő szöveg olvasható: „gyaray mjklos lewelie, hogj Weljoryef?] Egjenjezteljek meg petho mjklos et Verebelj pal filius et [ . . . ] pal et [ . . . ] petonek Mjklosnak monostoros sápot" Nyomtatásban még nem közölte senki, regesztás formában azonban Bártfai Szabó Lászlóismertette 1938-ban.

8 Latin nyelvű. OL DF 251.564/1156 16. A Külső-Szolnok megyei alispánok bizonyságlevele a Tiszatenyő megszállása miatti tiltakozásról 1439. január 26. „Mi Farnasi Pál fia Mihály, a szajoli Vérthesi-nek mondott László Külső-Szolnok megyei alispánok és a szolgabírák [Nos michael fílius pauli de farnas, ladislaus verthesi dictus de Zayol vicecomites et Judices Nobilium] adjuk emlékezetül; hogy most a közelmúltban, a Vízkereszt ünnepe utáni legközelebbi napon [1439. január 12-én, hétfőn], a nemesekkel és a nemnemesekkel együtt, ítélethozatal céljából tartott törvényszékünkben, a pereskedők összeülése után, Hidagai Bálint deák [Valentinus literátus de hydaga] saját urának István apátnak és a Garam melletti Szent Benedek monostor konventjének a tisztje [officialis] a Ság nevezetű elzálogosított falubirtokban, a saját, az ugyanő apátja és konventje személyében, az óvás és az eltiltás módján számunkra tudtul adni gondoskodott; hogy a Buda nevezetű János és Simon, a Csirke [chirke] nevezetű György és Miklós, tudnüllik a csunai [de Chwna] kunok kapitányai, bizonyos magukhoz hasonló [rendű] kunokkal, hozzátartozóikkal, a most elmúlt [1438-dik] évben, a mondott apát úr és a konvent említett Külső-Szolnok vármegyében lévő Tenyő, másképpen pedig Pelő [thenew alias pelew] falubirtokára jőve, megszálltak és abból a falubirtokból, jövedelméből és hasznából élnek [ . . . ] az említett protestálok sérelmére és nagy kárára; i Vagyis: „Garay Miklós [bizonyság] levele, [arról] hogy egyeztek meg Pető, Miklós és Verebi Pál fia [Péter] és [. . . ] Pál és [. . . ] Petőnek, Miklósnak Monostorossápot." 8 BÁRTFAI SZABÓ László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599. Bp. 1938. 522. Ugyanitt közli még - nyilván más forrás alapján - hogy Monostorossápon volt egy Szűz Máriáról elnevezett templom, valamint két kápolna, mely utóbbiak egyike a Szentlélekről, a másika pedig Szent Mihályról kapta a nevét. Az első olyan - jelenleg ismert - alispánok, akik egészen biztosan Külső-Szolnok megyében laktak. 2 Hidagai Bálint már 1406-ban is betöltötte ezt a funciót (OL DL 9252 1406. X. 28.). 3 Újabb kori nevén Tiszaság-puszta. Tiszaugtól északra, kb. 3 km-re feküdt a Tisza bal partján, a kanyar nagy öblözetében. Csuna helyét nem tudtuk meghatározni. 267