Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Mohács előtti oklevelek Külső-Szolnok vármegye történetéből 1330-1526 / 247. o.

dekében — személyesen magára vállalva fia, János terheit -, másrészről pedig Zagyvafői [de Zagwafew] Pető fia Miklós fia Miklós hasonlóképpen személyesen elébünk állva, a következő módon tanúskodtak; Miszerint a Tisza folyó mellett fekvő, Szolnok megyei Monostorossáp falubirtok ügyében [ratione possessionis Monostorossáp vocatae Comitatus de Zolnok prope fluvium Tyciae], amely per tárgya közöttük és egy ideig a királyi kúriában is forgott, a megoldás érdekében becsületes férfiak határozatának vetették alá magukat, Akik pedig, mint az e célra választott és felfogadott férfiak az egyik és másik részről előadott okleveles bizonyítékok sorozatában saját maguk vizsgálódván, kétséget kizáróan megállapították, hogy az említett [Verebi] Pál oklevele régebbinek és erősebbnek látszik, mint az említett [Zagyvafői] Miklós fia fiáé; Mégis a perlekedők, ugyanannak a Monostorossáp falübütoknak az ügyében, hogy a nevezettek maguk és az örököseik tartós békességben, haszonélvezetet és hasznot húzva éljenek, ennek érdekében, önkéntes akarattal, ily módon, a következő felosztást tették és rendelték; Hogy maga — tudniillik - [Verebi] Pál annak a Monostorossáp falubirtoknak az összes saját haszna, valamint a tulajdona szabályos felerészét [Zagyvafői] Péter fia Miklós fia Miklósnak, az örökösei örököseinek, örökjogon való birtoklásra átadta és ajándékozta, ugyanabban magának semmi jogot nem tartván fenn; Annak [a Monostorossáp falubirtoknak] a másik szabályos felét, ugyanaz a [Verebi] Pál a maga és örökösei javára megtartotta [...]; annak meghagyásával, hogy a váci káptalan bizonyságával, a mondott Monostorossáp falubirtok helyszínére menjenek, a maguk által történő rendezés céljából és azt maguk között, az említett módon két részre, telekhelyre és más hasznára menően feloszthatnák; [-I

6 Amely dolognak örök emlékezetére és megerősítésére jelenlegi kiváltságlevelünket - megerősítve hiteles függőpecsétünkkel - [Verebi] Pálnak kiadni rendeltük oltalom céljából; Kiadatott Budán, a Boldogságos Szűz Mária látogatása ünnepének előestéjén [július l-jén], az Űr 1420-dik évében Zagyvafó'i Petőről, valamint fiáról és unokájáról nem tudunk semmi közelebbit. Monostorossáp nagy valószínűség szerint azonos Tiszasáppal (Ma Belsősáp-puszta), de más forrásból tudjuk, hogy közvetlenül a Tisza partján feküdt, (lásd a jelenlegi forrásközlés 8. sz. oklevelét is, 1374. december 16.). Verebi György fiát Pétert 1374. december 10-én iktatták be Tiszasápba, ezért látszik erősebbnek a joga, (lásd ugyancsak a 8. sz. oklevelet). Itt 3,5 oklevélsort hagytunk ki, amelyben kölcsönös kezességet vállalnak a felek és egymást támogatásról biztosítják. 266