Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Mohács előtti oklevelek Külső-Szolnok vármegye történetéből 1330-1526 / 247. o.
BENEDEK GYULA MOHÁCS ELŐTTI OKLEVELEK KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL 1330-1526 I. A jelenlegi oklevélválogatás három évszázadon átívelve, kb. kettőszáz évet fog át Külső-Szolnok vármegye történetéből. Közülük az első öt a nemesi vármegye kialakulásának kezdeti időszakából, a továbbiak pedig a már kialakult nemesi vármegyerendszer ún. klasszikus időszakából nyújtanak további ismereteket a téma iránt érdeklődőknek. Más kiinduló pontból nézve az oklevelek összetételét, az első tíz abból az időszakból származik, amikor a vármegye még nem képezett földrajzi egységet, és egymástól kb. 130 kilométerre eső két - közép-tiszai és kelet-magyarországi — közigazgatási részből állt. A további huszonhárom oklevél viszont egészen bizonyosan azt az időkört fogja át, amikor Külső-Szolnok vármegye már csak a Közép-Tisza vidékére — annak egy részére — terjedt ki, mert a volt kelet-magyarországi része Közép-Szolnok vármegye néven önállósult. A közlés alapját most — a korábbiakkal ellentétben — nem az évszázadonkénti időkör képezte, hanem ezen túllépve három szempontot igyekeztünk érvényesíteni. A legalapvetőbb szándékunk az volt, hogy olyan okleveleket közöljünk, amelyek nyomtatásban még semmilyen formában és semmilyen nyelven — sem latinul, sem magyarul — nem jelentek meg. Ezt jórészt sikerült teljesíteni, mert a harminchárom oklevél közül teljes szöveggel csak négy (1., 2., 4. és 30.), kivonatos ismertetéssel hat (7., 8., 11., 15., 16., 24.) jelent meg. A további huszonhárom eddig ismeretlen, új forrás. A másik nagyon fontos célunk volt, hogy minél több olyan dokumentum váljon ismertté, amelyet Külső-Szolnok vármegyének, vagy az ispánjai, vagy az alispánjai és szolgabírói adtak ki. Vállaltuk ezt akkor is, ha ez más vonatkozásban aránytalanságot okozott. Például Nagypóval kapcsolatban négy oklevél (17., 18., 19., 21.) is kiadásra került, mert mindegyiket más és más alispán adta ki. Öszszesen tizennégy ilyen dokumentum van, amelyekből eddig ismeretlen nevű, valamikori megyei vezetőszemélyiséget ismerhetünk meg. A sorozat kialakításának harmadik alapelve a hézagpótlás volt, homályban maradt időkör, területi egység, igazságszolgáltatási eljárás stb. vonatkozásában. Ezt a célt csak igen hézagosan tudtuk teljesíteni. Továbbra is fennáll a forráshiány — csak a közép-tiszai rész tekintetében - az egész XIV. században, valamint 1427 és 1450 között, amikor Brankovics György szerb fejedelem és magyar nemes - eddig nem pontosan ismert - hatalmi befolyással bírt a megye életére. Az oklevelek jellemzéséről néhány megjegyzés. Információik megbízhatóknak 247