Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Zádor Béláné: Jász-Nagykun-Szolnok megye közegészségügyének szervezeti változásai és intézményeinek fejlődése 1920-1944 / 199. o.
kórház bővítésére. Rajtuk kívül egészségházak, szülőotthonok létesültek. A közegészségügyi politikában és gyakorlatában új vonás jelentkezett. A megelőző egészségügyi tevékenység kapott nagy hangsúlyt, az anya- és csecsemővédelmet kiemelten kezelték. Ennek az egészségügyi politikának és szemléletnek eredménye a megelőző intézmények hálózatának kiépítése. Nagy részük régi épületekben működött. A szolnoki és jászberényi egészségügyi központ és a túrkevei egészségház létrehozása nagyobb léptékű intézményi fejlesztés, valamint Szolnokon az OT1 rendelőintézetének megnyitása. A Bábaképző Intézet Az első világháborút követő évben a jól felszerelt, szervezett jónevű nagyváradi bábaképző magyar igazgatója helyére egy román orvost neveztek ki, Dr. Konrád Jenőt, aki ezután áttelepült Szolnokra. Nevét, intézményszervező,vezetői és szakmai tevékenységét ismerve megbízást kapott a munkájában Tiszántúlra kiható és ott el helyezésre kerülő „Bábaképezde megszervezésére. „Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye vezetői áldozatra kész megértéssel az új szülőotthont ajánlották fel a Bábaképezde bölcsőjéül és itt kezdte meg működését ... a most már szolnoki m. kir. Bábaképezde." 7 1922. szeptember 1-én a munka elég mostoha körülmények között a Vármegyei Közkórház belgyógyászati pavilonjának egyik felében kezdődött. Egy 20 ágyas kórterem és 1 kisméretű szülőszoba állt rendelkezésükre. A bábaképzőhöz ezen felül 1 fürdőszoba, 1 háromfülkés WC, 1 tanársegédi és szülésznői szoba tartozott. Az intézmény ideiglenes otthona ezekből állt. A szülészeti-, nőgyógyászati munkát és az oktatást a fenti nehéz körülmények között végezték. Az egyetlen kórterem egyik oldalán a gyermekágyasok, a másikon a nőbetegek feküdtek. A szülőszobában tanítottak. A szülészeti műtétek is ebben a helyiségben történtek. A nőgyógyászati műtéteket a szomszédos sebészeti épület műtőjében végezték. Innen a műtött beteget a másik épületben lévő kórterembe hordágyon kellett visszavinni. A fertőzést nem volt könnyű elkerülni. Ilyen helyzetben a szülések száma az első évben 183 szülés a második évben 240 szülés a harmadik évben 240 szülés a negyedik évben 335 szülés A nőbetegforgalom hasonló volt: az első évben 197 nőbeteget gyógyítottak a második évben 199 nőbeteget gyógyítottak 7 KONRÁD Jenő: Egy év a szolnoki Bábaképző Intézet otthonából. In: A Gyógyászat Tudományos közleményei, 1928. 68. évf. 15-17. szám. (Továbbiakban: KONRÁD J. 1928.) KONRÁD J. 1928. 2. 203