Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Zádor Béláné: Jász-Nagykun-Szolnok megye közegészségügyének szervezeti változásai és intézményeinek fejlődése 1920-1944 / 199. o.

a harmadik évben 239 nőbeteget gyógyítottak a negyedik évben 364 nőbeteget gyógyítottak

9 Az adott körülmények közötti nagyszámú és jó eredmények a megyei vezetők támogatásának következménye, hogy gróf KLEBELSBERG KUNÓ miniszter elhatározta, „hogy a közszükséglet kielégítésére egy nagy és modern bábaképző intézetet fog létesíteni." 10 A célkitűzést ALMÁSSY SÁNDOR a vármegye főispánja és országgyűlési képviselője dr. KENÉZ BÉLA lelkesen támogatta. A miniszter kezdeményezését a pénzügyi kormányzatnál segítették. Szolnok m. város képviselőtestülete 1924 tavaszán tárgyalta a Bábaképző építésre kerülő épületének telek ügyét. Szolnok m. város a Baross utcai polgári fiúiskola és a szegényház közötti 1600 négyszögöl nagyságú beépítetlen ingatlanrészt a magyar kir. kincstárnak ingyen és teljes tulajdonjoggal átadta. Kikötésük volt, hogy a mjcir. Kincstár köteles az intézetet saját költségén mielőbb felépíteni és fenntartani. A város kérte, hogy az építkezésen a szolnoki munkások és iparosok a más városbeliekkel szemben előnyt élvezzenek. A leendő Bábaképző igazgatója Dr. KONRÁD JENŐ kérte az alispánt, hogy a vármegye településeit az építkezéshez szükséges anyagi támogatásra hívja fel. Ugyanis a pénzügyminiszter 750 millió koronát engedélyezett. Ez a pénzösszeg az intézet lérehozására nem volt elég. A vármegye helységei nem maradtak közömbösek. A Bábaképző építéséhez, létrehozásához lehetőségeiktől függően különböző nagyságú pénzösszeget vagy búzát ajánlottak fel. Az összefogás eredményeként 1924 őszének végén megtörtént az első kapavágás. Az építkezés megkezdődött és viszonylag rövid idő alatt befejezték, a kész épületet berendezték. 1926. augusztus 17-én a létesítés befejeződött. Következő napon, augusztus 18-án az ideiglenes bábaképzőből a 22 beteget az új, most már önálló Bábaképző Intézetbe átszállították. A 80 ágyas intézet épülete és berendezése, valamint gyógyító eszközei a kor színvonalán álltak. Az épület homlokzata kétemeletes, belőle hátrafelé húzódó két oldalszárnya egyemeletes volt. Az épület egyemeletes szárnyainak tetőzetét és egyéb szerkezeti elemeit úgy építették, hogy bővítéskor a ráépítés gondtalan legyen. A lázas betegek elkülönítésére a kertben külön álló pavilont építettek és rendeztek be. Az újonnan épült gyógy- és képző intézet épületének beosztása, a különböző feladatok ellátására alkalmas helyiségek elhelyezése és berendezése modell értékű lehetett. A szükségesnél kevesebb rendelkezésre álló pénzből a legmodernebbet hogyan lehet megvalósítani, úgy, hogy a szülészeti, nőgyógyászati feladatok magasszintű ellátására alkalmas legyen. A tudomány művelését, alkalmazását, az oktató-, képző munkát 9 Uo. SZML Alispáni ir. 5740/1928. 204