Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Zádor Béláné: Jász-Nagykun-Szolnok megye közegészségügyének szervezeti változásai és intézményeinek fejlődése 1920-1944 / 199. o.

7./ Karcag megyei város és Kisújszállás megyei város: Karcag 8./ Mezőtúr megyei város és Túrkeve megyei város: Mezőtúr 9./ Szolnok megyei város: Szolnok A m.kir. belügyminiszter a 900/1936. számú rendelete „... a hatósági orvosi szolgálatról" az 1936. évi IX. te. végrehajtásáról intézkedett. A tiszti főorvosok, tisztiorvosok, városi és községi orvosok, körorvosok konkrét tennivalóit meghatározta. A fővárosi és hatósági szolgálatot ellátó orvosok feladataiban is rendelkezett. Valamennyi előzőleg felsorolt jogaira és kötelességére is intézkedett. Az 1936-ban kialakított szervezeti felépítésben Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében 1938-ban történt szerény változás. A belügyminiszter 241100/1938. B. M. számú rendelet ,,A falusi közegészségügyi szolgálat megjavítása érdekében az ország egész területén újonnan szervezett községi orvosi és körorvosi állások betöltése tárgyában rendelkezett. A Tiszai középjárásban Kengyel székhellyel harmadik, Jászapáti és Kunhegyes községben második, Jánoshida községben 1 községi orvosi állás szervezését engedélyezte. Rajtuk kívül Alattyán, Nagyrév és Tiszasas községi székhellyel orvosi kört hoztak létre. Az új egészségügyi körökben a belügyminiszter egy-egy körorvosi állást engedélyezett. A közegészségügy ezen szervezeti területén a háború utánig változás nem történt. Nagyságrendje és működésének, irányításának jellege miatt szervezeti változásnak is tartom azt, hogy az egészségvédelem, az anya- és csecsemővédelem irányítását, munkáját új vezető központok és fiókintézeteik - a gyógyító intézményektől függetlenül, azokkal kismértékben együttműködve ugyan, de külön intézték. A fővárosban, vidéki városokban és községekben az anya és csecsemővédelmi, gondozási munkát az Országos Stefánia Szövetség vezette. A vármegye valamennyi településére kiterjedő fiókhálózata volt. Hasonló az egészségvédelmi tevékenység, meiyet az 1927-ben létrehozott Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) irányított. A vármegyei egészségvédelmi szolgálat, majd szövetség fiók intézményei az évek folyamán tevékenységüket az egész vármegyére kiterjesztették. Mindkét szervezet konkrét munkáját a független vezetésük, irányításuk alá tartozó intézményhálózatban orvosok, védőnők, egyéb személyzet végezte. INTÉZMÉNYI FEJLŐDÉS A tanácshatalom megdöntésétől a II. világháború 1944. év végéig tartó időszakában számottevő gyógyintézet 1 épült. A szolnoki Bábaképző Intézet. Nagy erőfeszítéseket tettek a háborús körülmények között és ellenére a szolnoki Vármegyei Köz3 Belügyi Közlöny, 1936. XLI. 1-55. szám.479-480. 4 Uo. 516-521. 5 Belügyi Közlöny, 1938. XLIII. évf. 1-57. szám. 1159-1161. SZML Közgyűlési jegyzőkönyv (Továbbiakban: Közgy. jkv.) 1938. 211. 202