Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Zádor Béláné: Jász-Nagykun-Szolnok megye közegészségügyének szervezeti változásai és intézményeinek fejlődése 1920-1944 / 199. o.
ügyi körök létszámát nem maximalizálja. Teljesen szabadon hagyja. Az egészségügyi körök létszámát 7-8000-nek tartanák megfelelőnek. Országos átlagban a megyei városokban, melyeknek lakossága 67.400 és 7.210 között változik, az egészségügyi közigazgatást 103 orvos látja el. Kedvezőtlen eltérés 10 városban van. Köztük található Szolnok is, ahol 1 orvosra 19.882 lakos jut. (Ez a szám országos átlagban a megyei városokban 11.692.) Az országos kép bemutatása után Jász-Nagykun-Szolnok megye közegészségügyi viszonyaival foglalkoznak. A megye területnagysága 913.938 katasztrális holddal területnagyságra az országban a harmadik helyen állt. Lakosságának száma 412.509. Lakosság számát tekintve a 2. helyen van. Egy tiszti főorvost igényel. A megyei városok közül a legkisebb területű Szolnoknak (26.221 kat.hold) van a legnagyobb számú lakossága (38.764 fő). Legkevesebben Túrkevén laknak (13.320-an). A többi várost is elemezve (Karcag, Mezőtúr, Jászberény, Kisújszállás) megállapítják, hogy az elsőfokú közegészségügyi teendők ellátására külön-külön joggal igényelnek egy-egy tisztiorvost. A járásokat elemezve és összehasonlítva az országos elemzés adataival arra a következtetésre jutnak, hogy a vármegye járásai az országos átlagot elérik, részben meg is haladják . Ezért mindegyik járás egészségügyi közigazgatási ügyeinek ellátására egy-egy m.kir. tisztiorvos teljes munkáját igényli. A 6 megyei város tisztiorvosi feladatait 13 orvos látja el. Elosztásuk aránytalan. A legkedvezőtlenebb helyzetű Szolnok, ahol 19.882 egyén jut egy-egy orvosra. Jászberényben és Szolnokon egy-egy orvosi állásra még szükség lenne. A megye 21 községe egészségügyi körökbe csoportosul. Az új törvényben nincsen az a lélekszámhatár meghatározva, melynek ellátására egy második vagy több orvosi állás létrehozása kötelező lenne. Ebből adódik, hogy Törökszentmiklós 25.888 lakosának ellátására (az országban csak Békés előzi meg) mindössze 2 orvos van. Harmadik orvosi állás rendszeresítésére nem kötelezhető. Megjegyzik, hogy az alispán az, aki az orvosi állások rendszeresítéséről „bírálatot mond." A 777/1936. B. M. számú rendelet a tiszti főorvosok és tisztiorvosok működési területét és székhelyét szabályozta. Az országban 26 tiszti főorvost határozott meg. Köztük Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei tisztiorvosok működési területét Szolnok székhellyel. A magyar királyi tisztiorvosok Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei működési területét és székhelyét az alábbiakban határozta meg. 1./ Jászsági alsójárás: Jászapáti 2./ Jászsági felsőjárás és Jászberény megyei város: Jászberény 3./ Központi járás: Szolnok 4./ Tiszai alsójárás: Tiszaföld vár 5./ Tiszai felsőjárás: Kunhegyes 6./ Tiszai középjárás: Törökszentmiklós 2 Jasz-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Szolnok ni. városi tiszti orvosi jelentés. Szám nélküli ir. 1936. 201
