Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Kiss Z. Géza: Adatok és szempontok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei népcsoportok bácskai beköltözéséhez / 275. o.

ból, illetve különböző egyházi forrásokból és feldolgozásokból származnak. Nagyobb távlatokat kínáló forrásanyagot csak Bagi Gábor használ,

7 amikor „Egy bácskai kirajzás történeti háttere" címen a Tisza vidéki úrbéres településekről Bácskába vándorolt jobbágyokról ír. A jubileumi ülésszak munkáját irányító Benda Kálmán értékelése szerint a referátumok szerzői Jó úton indultak,' de a továbbiakban a telepesek ottani életére kellene koncentrálniuk. Ilyen célra készült az ülésszakra Örsi Julianna: „A bácskai puszták községgé alakulása és kapcsolatuk a Nagykunsággal c. referátuma és később e sorok írójának két tanulmánya.

8 Közös fogyatékossága a fenti dolgozatok szerzőinek, hogy munkáik készítésekor kevés gondot fordítottak arra a Bácskára, amelyben a 18. század elején még jórészt csak félnomád rácok éltek, s ahova sokféle nemzetiség közé érkeztek a század végén a betelepülő jászkunok. A Kamara először a szórt közösségekben mindenfelé megtalálható görögkeleti szerbeket telepítette össze, és a megürült nagyhatárú községeket nyitotta meg részint a családonként vagy csoportosan érkező katolikus magyarok, részint a katolikus németek előtt. A magyarok előbb a Tisza mentén nyomultak előre és 1733-ban Jankovácot, 1750-ben Kanizsát, 1755-ben Zentát, 1760-ban Adat, 1776-ban Martonost népesítették be, majd évtizednyi késéssel 1743-ban Bezdánt, 1749-ben Kulát, Baracskát, 1752-ben Doroszlót, sőt Ómoravicát is megszállták.

9 Velük párhuzamosan jöttek létre az első német telepek 1736-ban Csatalján, 1739-ben Újvidéken, 1748-ban Hódságon, Gákován, Palánkán, 1749-ben Apatinban.

10 A kincstári telepítések Grassalkovich Antal kamaraelnöki kinevezésével indultak 1748-ban, aki Mária Terézia korának egyik legsikeresebb politikusa volt.

11 A bácskai telepítések irányításánál úgy egyeztette saját érdekeit a kincstáréval, hogy a Bácska szívében fekvő Kulai uradalomért cserében megszerezte a Bajai Koronauradalmat. Miközben a Duna mentén 17 települést szervezett,

12 bölcs szerződések sorozatával (1750, 1755, 1767.) megvetette Baja gazdasági virágzásának alapját. Ó határozott úgy, hogy a Duna mellett fekvő — Dráváról is elérhető — Apatin legyen a hajón érkezett telepesek ellátó központja, de azok a bácskaiak, akik nem élvezhették a kincstár támogaOL Inpopulationalia. Camerae Hungaricae, E. 115. In: Jub. tud. ülés... 1986. 131-132. KISS Z. Géza: A Bácskába került Szolnok megyei telepesek mindennapjai a Ráday Levéltár 1819. évi püspöklátogatási irataiban.; A Bácskába került Szolnok megyei telepesek a kirajzás centenáriumán. In: Zounuk 2. Szerk.: BOTKA János. Szolnok, 1987. 63-85. és Uo. 1990. 75-97. Bacs-Bodxog varmegye egyetemes monográfiája. Zombor, 1896. II. köt. 183-185. passim. 10 Uo. I. köt. 471. Grassalkovich Antal gróf (1694-1771) a Pragmatica Sanctio egyik elfogadtatója, kir. személynök, a Magyar Kamara elnöke, koronaőr, főlovászmester, a gödöllői-, hatvani-debrői uradalmak örökös ura stb. 12IVÄNYI István: A Bacs varmegyei telepítések áttekintése. In: A Bács-Bodrog varmegyei Történelmi Társulat Évkönyve. Zombor, 1913. 23-24. Itt olvasható Grassalkovich A. véleménye, hogy a puszta, ahol kutak sincsenek, csak magyarnak, vagy szerbnek való, mert ezek ismerik a pusztai gazdálkodás módját. 276