Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Kiss Z. Géza: Adatok és szempontok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei népcsoportok bácskai beköltözéséhez / 275. o.

tását a bajai kereskedőktől szerezzék be szükségleteiket: szerszámokat, ruhafélét, mindenek előtt pedig a komáromi fakereskedők által kínált épületfát. Bajai hajósok gyakran vitték Baranya- és Tolna borát-, fáját és gyümölcsét a német települések mellett délnek folyó Dunán, bár véleményük szerint a hajózás „ ... a Dráva-torkolat és Baja között a pokolhoz ... " volt hasonlatos. Baja 1760—1810 közötti töretlen virágzásában nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a város magyar, német, szerb kereskedői és hajósai könnyen szót tudtak érteni a soknemzetiségű Bácska népeivel.

1 3 Az igazi nagyszabású telepítések azonban 1763-ban kezdődtek, amikor is 10 nappal a hétéves háborút lezáró hubertusburgi béke után, február 25-én kiadnak egy pátenst, amely minden leszerelő katonának, aki a Bácskába hajlandó letelepedni, és ott házat építeni, ingyen épület- és tűzifát, valamint 6 év adómentességet ígér. Ekkor kapott megbízást Cothmann Antal, a Magyar Kamara udvari tanácsosa, hogy Redl von Rottenhausen bácskai kamara-kerületi igazgatóval, és alább közlendő forrásunk szerzőjével, Simon Matthaeus Fuchs telepítési tiszttartóval járja be a bácskai kincstári birtokokat és tegyen jelentést. Az Apatinnál kezdett szemle 1763. május 10-től június 27ig tartott és a közös jelentést Cothmann december 27-én terjesztette fel a Kamarának. Ezen a nyáron hajtotta végre Redl, Grassalkovich megbízásából, a kincstári birtokok úrbéri rendezését, és ekkor épült a jószágigazgatóság zombori székháza, amely a kamarai igazgatás további központja lett. 1766-ban a bácskai vidékre külön Telepítési Bizottságot állítottak fel s egyúttal biztosokat (emisszáriusok) küldtek Ulm, Köln, Frankfurt és Regennsburg vidékére, ahonnan 1763—1768 között jöttek katolikus telepesek 16 bácskai községbe.

14 Szekfű szerint 1763-1773 között 50 ezer családot hoztak be, mintegy 3 millió forint költséggel. A magánbirtok általában olcsóbban telepített, mert ők nem biztosítottak egyházi és szociális ellátást, nem adtak teljesen berendezett gazdaságot.

15 Témánk szempontjából legfontosabb II. József 1782-1787 között folyt telepítési akciója, aki minden áron szaporítani szerette volna porosz mintára Magyarország mintegy 3 milliót kitevő népességét. Szabó Istvántól tudjuk,

16 hogy az 1770-es évek végére elfogyott már a nagyobb német tartományok katolikus népfeleslege, s az éhező nép jó része fejedelmi tilalom ellenére indult útnak. Az előrelátó császár a vallási korlátozások miatt eddig nem érintett, protestáns népességű rajnai tartományokra gondolva, előbb 1781. október 25-én kiadta híres türelmi rendeletét, majd 1782. szeptember 21-én a Frankfurti pátenst, amely teljes vallásszabadságot, minden családnak új házat és kertet, a földműveseknek földet jószágot, mezei- és házi szerszámot kínál. 10 évre mentességet ígér az országos és földesúri terhektől, és a legidősebb fiút mentesíti a katonai szolgálat alól. Garantálja az utazás, orvosi ellátás költségeit és külön kedvezmé13 ' ' Grassalkovich bajai szervező munkájához KISS Z. Géza: A török megszállástól az I. világháború végéig. In: Baja története. Bp. 1989. 218-221., a bajaiak kereskedelmi tevékenységéhez uo. 239-240. 14 Bács-Bodrog vármegye ... 1896. I. köt. 471-472. és IVÄNYI

I. 1913. 29-31. passim. 15 HÓMAN B. - SZEKFŰ Gy. 1936. IV. köt. 436. 16 SZABÓI. 1941. 153. 277