Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Gyárfás István: a jász-kunok története / 381. o.
A monográfia első kötetének megjelenését a Jász-Kunság 1870. január 16-i számában maga a szerző jelenti be a Hármas Kerület olvasóinak: ,,T.cz. előfizetőimet tisztelettel értesítem, hogy a Jászkunok története" című munkám első kötetének nyomatása megtörtént ... 14 A megjelenésről hamarosan a Századok is bővebb cikkben számol be. 15 A Jász-Kunság-ban Pásztor Ferenc szerkesztő ír méltatást a kötetről, egy későbbi számban pedig közlik az előfizetők névsorát is. 16 Ezt a reformkori hagyományt újította fel a Jászok Egyesülete és a Jászságért Alapítvány azzal, hogy hasonmás kiadványaik végén sorra feltüntetik - településenként — az előfizetők neveit. Gyárfás István a monográfia készítése során szükségesnek látta, hogy az írásos források gyűjtését kiegészítse a történelmi segédtudományok köréhez tartozó adatokkal. Terepbejárásain megfigyelt tárgyakról, leletekről pl. írt is az Archeológiai Értesítőben (Valami a kunhalmokról) 17 , továbbá a Századokban (Őskori maradványok a Duna-Tiszaközön). 1 8 Bekapcsolódott a Századok által kezdeményezett „Adatok a magyar pecséttanhoz, című sorozat publikálói közé már a Századok megjelenésekor, hiszen a levéltári adatok gyűjtése közben, a régi levelek olvasásakor módja volt találkozni olyan viaszpecsétekkel is, melyek közepén gyakran községcímer volt kivehető. 1868-ban már Nagy-Kun-Karcag, Kis-Kun-Halas, Kis-Kun-Majsa, Kis-Kun-Laczháza pecsétéiről ír. 19 1870-ben a „régi kúnszékek pecsétéi" következett, benne a NagyKunság, Kunhegyes, Jászberény, Árokszállás, Karcag, Kiskunfélegyháza sigilluma is. 2 ° Gyárfás nem elégedett meg a pecsétek szakszerű leírásával, hanem azt történelmi összefüggésekbe ágyazta. Jól kifejeződik ez pl. „Ismét egy nagykunsági pecsét című 1871-ben megjelent írásában: 21 „A „Századok" 1868-ik évi folyama 489. lapján ösmertetve volt általam egy Karcagon most is használt pecsét, ily körirattal: „Nemes Nagy-Kunság pecséti," évszám nélkül, bárány címerrel ..."„A „Századok" 1870-ik évi folyamának 309—314. lapjain a régi kun székek, különösen Kolbászszék pecsétjét ösmertetvén, történelmi valószínűséggel megállapítani igyekeztem, hogy a mai Nagy-Kúnságot magában foglalt Kolbászszéknek székhelye Kolbász város 1683-ban pusztult el, s hogy midőn a Nagy-Kúnság lakosai haza szállingóztak, Kolbász városnak soha fel nem épült romjai helyett a Nagy-Kúnság székhelyéül, a török-tatár pusztítás ellen a természettől inkább védett Karcagszállást választották, s ez 1868-ban már mint székhely említtetik; továbbá, hogy valamint míg a Nagykunság a Kolbász város elpuszJász-Kunság, III. évf. 3. szám. 1870. január 16. 15 Századok, IV. évf. 4. szám. 270-271. és 273. 16 Jász-Kunság, III. évf. 19. szám. 1870. május 8. 149. és a június 19-i számának 193-194. oldalai az előfizetők névsorával. 17 Archeológiai Értesítő, III. évf. 2. szám. 1870. április 1. 33-42. 18 Századok, III. évf. 5. szám. 1869. május. 305-310. 19 Századok, II. évf. 7. szám. 1868.július. 487-493. 20 Századok, IV. évf. 5. szám. 1870. május. 309-314. 21 Századok, V. évf. l.szám. 1871. január. 63-65. 385
