Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Oroszi Sándor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Erzsébet királyné-emlékligetek és -ültetvények / 349. o.

OROSZI SÁNDOR A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ERZSÉBET KIRÁLYNÉEMLÉKLIGETEK ÉS -ÜLTETVÉNYEK Az Erzsébet-ligetek, -kertek, terek és utak emlékezete megyéink számos településében még ma is él. Az elnevezés eredete 1898-ba, Erzsébet királyné meggyilkolásának évébe nyúlik vissza. DARÁNYI Ignác földművelésügyi miniszter 1898. november 16-án, Erzsébet-napkor tett közzé egy felhívást, amelyben faültetésre, emlékhelyek létesítésére hívta fel az ország lakosságát. A felhívás nyomán országos akció bontakozott ki. Magyarország szinte minden településén ültettek fát és jelöltek ki emlékhelyet a királyné tiszteletére. A létrehozott Erzsébet királyné-emlékhelyek a későbbiekben a kegyeletes emlékezeten túl a hazai természetvédelem és településfásítás, zöldövezet-kialakítás színtereivé is váltak. így jelentőségük messze túlmutat a királyné iránti tiszteleten, az ország és Erzsébet között kialakult, közismerten bensőséges kapcsolaton. I. Sem az emlékfásítások, sem az uralkodócsalád eseményeiről való megemlékezés nem előzmények nélküli. Az uralkodópár „ezüstmenyegzője" emlékére 1879-ben több helyen, így például Budapesten, Gödöllőn és Debrecenben ültettek fákat.

1 Később, 1881-ben Rudolf trónörökös házasságkötéséről emlékeztek meg — például Kőszegen — faültetéssel.

2 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából DARÁNYI Ignác fordult fásításra buzdító felhívással az ország népéhez. Az akció során mintegy kétmillió fát ültettek el

3 s a meglévő erdőkben, parkokban „millenáris emlékhelyeket" jelöltek ki. Ezek a későbbiekben szintén a bontakozó magyar természetvédelem bázisai voltak, gyakran együtt kezelték őket az Erzsébet-emlékekkel. Ugyanakkor arra számos példát találunk megyénkben is, hogy az Erzsébet-ültetvények a millenniumhoz kapcsolódtak. Az ültetvények különösen az Alföldön számítottak a község- és városfásítás első jelentős eseményének. Korábban csak az eperfaültetés XVIII—XIX. századi, isA felséges Királyi-Pár ezüst menyegzőjének emlékére ültetett fák. Erdészeti Lapok (Továbbiakban: EL.) 1879. 885-903. 2 KAÁN Károly: A természeti emlékek fen(n)tartása. Bp. 1909. 14. 3 HANUSZ István: Fűben, fában. Bp. 1905. 87. 349