Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Adalékok Kossuth Lajos és Illéssy János barátságához / 337. o.

sereg elleni élethalálharcra lelkesítette, a forradalmi kormány által kiadott pénzjegyek elfogadását, a legkeményebb büntetés terhe mellett megparancsolta, s ellenben a törvényes kormány által Magyarország közjövedelmire kibocsátott utalványok elfogadását hazaárulásnak minősítette, a törvényes kormányhoz híven ragaszkodó személyeket elfogatta, s a vésztörvényszéknek adta át, a függetlenségi ünnep megtartását kerülete községeiben elrendelte, s a felségsértő függetlenségi és trónforsztási acta kihirdetésekor a Felséges uralkodóház ellen szidalmazó beszédeket tartott, a községi termekben létezett képeit a Felséges uralkodóháznak részint önkezivel, rossz indulattal összetépte, részint: megsemmisítés végett a nép közt elosztotta, és a megboldogult József főherceg nádornak ő császári Felségének volt emlékoszlopát is, azon fölhívással, hogy az austriai uralkodó házzal minden emlék meg semmisíttessék, lerombolni parancsolá. *

6 1849 májusában a honvédseregek az ország szinte teljes területét felszabadították. Illéssy még április végén lemondott főkapitányi jogköréről,

17 majd a kormánybiztosi megbízatások megszüntetésével jogi képzettségét is figyelembe véve ítélőtáblai bíróvá nevezték ki.

18 E megbízatását azonban csak a szabadságharc leveréséig gyakorolhatta. Világos után közel két évig bujkált, majd az 1851. szeptember 22-i megidézést követően 25-én önként jelentkezett a császári haditörvényszéknél. Eredetileg kötél általi halálra ítélték, ám I. Ferenc József császár 1852. március 27-én halálbüntetését elengedte, s a magyarországi 3. hadseregparancsnokság hadbíróságára bízta elítélését. Végül tíz évnyi várfogsággal és teljes vagyonelkobzással sújtották.

19 Öt esztendei Josephstadtban letöltött várfogság után 1856. december 7-én szabadult. Az uralkodói kegyelemben nyüvánvalóan családja korábbi dinasztikus érdemei is szerepet játszottak.

20 Bach rendszerének bukását követően Illéssy ismét aktív közéleti szerepet vállalt. A 12 éves szünet után egybehívott 1861. évi országgyűlésen a kunszentmártoni választókerület képviselőjeként vett részt, s a határozati pártot támogatta. Kiállt a magyar alkotmányosság visszaállítása mellett, s hamarosan igen bizalmas viszonyba került Deák Ferenccel is. 1865-ben újra országgyűlési képviselővé választották, ám mindinkább súlyosbodó betegsége miatt végül mégis kénytelen volt visszaadni a megszerzett madátumot. Hosszú szenvedés után 1867. június 16-án hunyt el, pár nappal Ferenc József — kiegyezést jelképesen is lezáró — magyar királlyá koronázása után.

21 Eléssyvel kétségkívül a reformkor és az önkényuralmi időszak legkiemelkedőbb jászkunsági személye távozott el, kinek halála is jelképezte: a dualizmus beköszöntével Magyar Hírlap, 1852. május 6. 7 SZML Jászkun Kerület Bizottmányi iratok 1849. 57. sz. Lásd: 2. sz. jelzet. Jászberény ugyan főkapitányi kinevezésére is javaslatot tett, de e tisztet végül Patay József kapta meg. SZML Jászberény város jegyzőkönyvei 1849. 142. sz. a SZML JKK Főkapitányi ir. (Elnöki ir.) 1850. 404. sz. A tudósítás szerint a 48-as népképviseleti országgyűlés képviselői közül a Kerületekben egyedül JJléssy ,,nem volt feltalálható."; Magyar Hírlap, 1852. május 6. Lásd: 2. sz. jelzet. Uo.; JJléssy 1861-es politikai állásfoglalására lásd még: Politikai Újdonságok, 1861. június 12. 341