Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Adalékok Kossuth Lajos és Illéssy János barátságához / 337. o.

a magyar történelem új korszakába lép, s e váltással természetszerűen egy fiatalabb politikusi generáció kerül előtérbe. Az alábbiakban Illéssy János három Kossuth Lajoshoz írott levelét adjuk közre. Mindhárom az 1830-as évek középső harmadában keletkezett, 1834 legvége és 1836 novembere között. Különösképpen az 1836 szeptemberében és novemberében írott két levél bizonyítja, hogy ezek egy meglehetősen gyakori, rendszeres levélváltás szórványosan megmaradt darabjai két rokon elveket valló személy között,

22 s ezeknek megírásában Illéssy részéről a Jászkunság, s a környező területek politikai helyzetéről történő állandó tájékoztatás szándékát is felfedezhetjük. A levelek dokumentumértékét növeli, hogy Kossuth politikai pályafutásának korai szakaszához kapcsolódnak, amikor ugyan a liberális körökben már ismertté vált a neve, ám a következő évtizedre kialakuló politikai vezérszerepét még nem lehetett teljes bizonyossággal előre látni. Szinte meglepő, hogy mennyire közvetlen, őszinte, baráti kapcsolatot tükröznek ezek a források. Ugyanakkor azonban az idézett levelekből (különösen az elsőből) az is egyértelműen kiderül, hogy Illéssy már sejti: alighanem barátja lesz a jövő embere, aki Kölcsey és Wesselényi mellett, vagy éppen őket követően a magyar liberális reformellenzék öszszefogására, politikai programjának megfogalmazására, sa célok győzelemre vitelére hivatott. Az első, 1834 december 27-én íródott, elkeseredett hangvételű levél tartalmában közvetlenül kapcsolódik az év országgyűlési eseményeihez, az Udvarnak a liberális követek visszahívására indított, kétségkívül sikeres akciójához, melynek maga Illéssy is áldozatául esett. Rokoni kapcsolatai (Lovassyak) révén személyesen jelen lehetett a december második felében tartott bihari megyegyűlésen, ahol Beöthy Ödön követtársa, a liberális program támogatására felhatalmazott, de ennek ellenére a konzervatívokhoz csatlakozott Ravaszdi István visszahívásának körülményeiről számolt be barátjának.

23 Megrendítő viszont, ahogy Illéssy ezt követően Kölcsey bihari követként — Ravaszdi helyére - történő sikertelen megválasztásának körülményeiről ír, minthogy ez az utolsó kétségbeesett kísérlet volt a reformellenzék akkori legjelentősebb vezetőjének diétán való tartására, a költő-politikus december 8-i szatmári bukását követően.

24 Jól kiderül ' Gyanítható, hogy a Kossuth által írott levelek zöme az Ulessy család iratanyagával együtt pusztult el, bár nem kizárt, hogy számosat ereklyeként is elajándékozhattak az örökösök. 23 VÉRTESSY Jenő: Kölcsey Ferenc. Bp. 1906. 172-173.; TRÓCSÁNYI Zsolt: Wesselényi Miklós. Bp. 1965.271-276. Kölcseyt - miután az szatmári követségéről az urberi kérdéssel kapcsolatos haladó utasításának megváltoztatása miatt lemondott - az ellenzék Biharban akarta megválasztani a lemondott Ravaszdy helyére. A konzervatív erőknek azonban a december 23-i követválasztáson — mint erről Illéssy levele is beszámol - sikerült Kölcseyt megbuktatni. Wesselényinek ugyan korábban, a végül megválasztott Budaházy ügyésztől eltekintve (akit épp ezért pozsonyi macskazenével is fenyegetett), sikerült mindenkit lebeszélnie a követi jelölésről, ám a konzervatív erők legfőbb helyi vezetőjeként számontartott Tisza Lajos (Tisza Kálmán nagybátyja) megnyerése nem sikerült, az Budaházyt támogatta. Végül a fejenkénti szavazáson - melyet a főispán nem utolsó sorban Wesselényi legendás hangereje miatt rendelt el - Kölcsey 583, míg ellenfele 2004 szavazatot kapott. TRÓCSÁNYI Zs. 1965. 274-276.; Érdekes, bár homályos adalékot szolgáltat egyébként Ulessy itteni szerepével kapcsolatban Kossuth 1835. január 9-én kelt, s Foghtüy Já342