Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Papp Izabella: Kunszentmártoni görög boltos hagyatéka 1795-ből / 307. o.

Vaits István 1758-ban jött Magyarországra a török birodalomból, és Kunszentmártonban telepedett meg.

8 Ekkor már hosszabb idő óta éltek itt görögök; a Kalló család tagjai. Közülük legkorábban, 1725-ben Kalló György érkezett Magyarországra, aki később többször visszatért hazájába. Egyik útja során magával hozta a fiát, Kalló Istvánt is, aki ekkor 12 éves volt. Rokonságukhoz tartozott Kalló Demeter, aki 1735ben jött Magyarországra és szintén Kunszent márt ónban telepedett meg. Mindhárman boltos kereskedők voltak, bécsi és török kisárukkal kereskedtek.

9 Amikor Vaits István 12 évesen, még szinte gyermekként a városba érkezett, elsősorban honfitársaival került kapcsolatba, a Kalló család tagjaival, akik segítséget nyújtottak a beilleszkedéshez, és kereskedésükben munkát is biztosítottak számára. Vaits István személyleírását az 1769-es összeírásból ismerhetjük meg, amely a következő adatokat tartalmazza: Voits Stephanus, 25 éves, görögkeleti vallású, nőtlen, kis termetű, hosszúkás arcú, szeme és haja fekete. Származási helye Macedónia, Kozáni város, ahol 12 éves koráig nevelkedett. 1756-ban belgrádi útlevéllel jött Magyarországra, útiokmányokkal nem rendelkezik. Kunszentmártonban él, ahol bécsi és török kisárukkal kereskedik. Arra a kérdésre, hogy Magyarországon kíván-e végleg megtelepedni, még nem adott határozott választ, de nem zárta ki ennek lehetőségét.

10 A görögök 1769-es országos összeírása már a hűségeskü rendeletet készítette elő, amellyel Mária Terézia végleg rendezni kívánta a török alattvalók jogi helyzetét. A görögök ugyanis a török porta és a Habsburg birodalom közötti békeszerződések következtében rendkívül előnyös módon bonyolíthatták az árucserét, kárt okozva ezzel nem csupán a jóval nehezebb körülmények között dolgozó helyi kereskedőknek, hanem a kivitt tőke által a kincstárnak is.

11 Ezért egyre szigorúbbá váltak a korlátozások, s Mária Terézia 1774-ben kiadott rendelete a hűségeskü letételét követelte meg azoktól a balkáni kereskedőktől, akik továbbra is Magyarországon kívántak tevékenykedni. A rendelet nyomán tehát dönteniük kellett arról, hogy vagy esküt tesznek a birodalomra, ami az anyaországgal való kapcsolatok megszüntetését jelenti, vagy végleg visszatérnek hazájukba. így ez az időszak meghatározóvá vált a magyarországi görögök életében. Vaits István számára ez a döntés nem jelentett valódi problémát. Ekkor már 16 éve élt Magyarországon, ide kötötte munkája, családi, ismeretségi kapcsolatai is. Pestről házasodott, magyar származású feleséget választott, és itt született a gyermekük is, így számára inkább csak formalitás volt, amikor 1773-ban a jászberényi küldöttség előtt esküt tett.

12 SZML Jászkun Ker. Közig. ir. D Capsa VI. Fasc. 4. No.24 1/2. A török alattvalók kereskedését szabályozó békeszerződések nyomán a görögök eleinte 3, késó'bb 5 %-os vám mellett hozhatták be áruikat, ugyanakkor a belföldi kereskedó'knek minden vámnál harmincadot kellett fizetniük, és gyakran egyéb adókra is kötelezték őket. 12 SZML Jászkun Ker. Közig. ir. D Capsa IX. Fasc. 4. No. 5. 309