Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Papp Izabella: Kunszentmártoni görög boltos hagyatéka 1795-ből / 307. o.

A vele társkereskedőként dolgozó Kalló István családjában korántsem volt ilyen egyértelmű a döntés a hűségesküt illetően. A családnak ekkor már 5 tagja élt Kunszentmártonban, de nem akartak valamennyien lemondani a hazájukba való viszszatérés lehetőségéről. Kalló György idős kora miatt választotta a végleges hazatérést, Kalló Demeter pedig átadta a házát és boltbéli áruit testvérének, Kalló Istvánnak, aki hűségesküt tett, ő maga pedig szintén elhagyta az országot.

13 Vaits István továbbra is kapcsolatban maradt a Kalló család itt megtelepedett tagjaival. A város boltjait közösen bérelték, és az árukészletük arra utal, hogy a tiltó rendelkezések ellenére sem szűnt meg kapcsolatuk a hazatért családtagokkal. A boltban található jellegzetes keleti áruféleségek, a bőr- és selyem anyagok gazdag választéka arra utal, hogy egy ideig megmaradtak a rokoni mellett az üzleti kapcsolatok is az árubeszerzést, árucserét illetően. 1773-ból maradt fenn az első bérleti szerződés, mely szerint Vaits István, Kalló Tódor és Kalló Demeter szerződést kötött a várossal két bolt bérletére, három év időtartamra.

14 A boltok bérleti díja 160 rajnai forint volt. A bérleti szerződést a főbíró, egy tanácsbeli és a jegyző kötötte a görögökkel, amelyben meghatározták a bérleti díj fizetésének módját, a kereskedők pedig kötelezettséget vállaltak arra, hogy személyükkel és vagyonukkal felelnek a feltételek megtartásáért. A szerződések megkötésénél mindig jelen voltak a Jászkun Kerület tisztségviselői is - jelen esetben az alkapitány, kerületi kapitány és két ülnök —, akik aláírásukkal és pecsétjükkel igazolták a szerződés hitelességét. Az első bérleti szerződésen a kereskedők görög nyelvű aláírása szerepel, ekkor még nem használtak pecsétet. Három év elteltével ismét ők vehették bérbe a két üzletet, hasonló feltételekkel, ami arra utal, hogy a városvezetése és a lakosok is elégedettek voltak tevékenységükkel, egyben azt is mutatja, hogy a görögök számára jövedelmező volt a bérlet, és vállalni tudták a bérleti díj megfizetését. 1776-ban a bérleti szerződésen mindhárom kereskedő neve mellett saját pecsétjük lenyomata látható. A görög kompániák céhjelvényének három állandó motívuma volt, melyet a kereskedők gyakran a pecsétjükben is szerepeltettek: a kereszt mint az orthodox kereszténység jelképe, a 4-es számjegy, amely a 4 % tisztes hasznot jelentette, és a horgony, ami a vándorkereskedés időszakára utalva a vízen történő áruszállítást idézte.

15 Vaits István pecsétjében is megtalálható a kereszt, amelynek felső szára a 4-es számjegyben végződik. Alatta a víz jelképét egy szív alak helyettesíti. 13 PAPP I. 1987. 315. Kalló Demeter így nyilatkozik: „ ... minthogy Felséges Királyi Kegyelmes Parancsolat szerént kénteleníttetek a magam országába bé menni, arra való nézve lévén egy testvér Kalló István nevezetű öcsém, aki a Felséges Ausztriai Házhoz hívséget örökösen le kötelezte, által adtam az egész Boltbéli Portékáimat, Házamot és mindennemű jószágimat 5500 Rh ftokban, úgy, hogy soha többé énnékem ahhoz jussom nincsen, nem is lészen. De ellenben valamennyi adósságom kívül vagyon, áztat különösen magamnak hagyom, és ma^am részére incassálom." 14 SZML Kunszentmárton iratai. Vegyes szerzó'dések. 1724-1885. 1773. 15 FÜVES Ö. 1972.293. 310