Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Cseh János: Gepida településnyomok a Tisza-Morotva északi régiójában / 9. o.

elemnek tartható oszlop gödrét bontottam ki, mégpediglen a keleti falnál. Stabil, közel 50 cm mély, max. 25x30 cm-es ovális beásást rajzoltam. A ház szélei mentén több kisebb-nagyobb gödröt találtam, s az északkeleti sarokban egy fülkeszerű jelenséget is. 18. kép. Tiszaßred-Morotvapart (1984-1985). Egy összeállítás a gepida településen előforduló nem korongolt kerámikából. A 6—7-es jelzésű kisebb leletdarab kivételével valamennyi szerepel az emlékanyag 1991-ben napvilágot látott publikációjában. Ott cserépfotós-metszetrajzos formában, míg az eredeti, bölcsészdoktori dolgozatomhoz 1985-ben készült illusztrációs mellékletben jelen tárgyfölvétellel. Az újbóli bemutatást két dolog motiválta. Az egyik merőben az a körülmény, hogy — kis túlzással élve — némely gepida telep-együttesben majdhogy ritkaságnak számít a kézzel formált kerámia (ill. 20—30 %-nál sohasem több). A másik az, hogy egy-két edénytöredék — pl. a 6-sal és 8-sal jelölt - az ún. prágai típusú leletekre emlékeztet. Ez a korai szláv, 6—7. századi csoport a Kárpátok hegykoszorúján belül is föltűnik, így Délkelet-Erdélyben és a Felvidék egyes területein. A dunai-tiszai térség peremzónáinak, erdő vidékeinek obskúrus szláv megülése, a 6. század vége, a 7. század eleje a kor, mikor a fazéktípus általánossá vált a paraszt-gazdaságokban. Az 520-530/550—560-as évtizedekre datálódó, „klasszikus' -nak tartható morotvaparti germán telep alig profilált kontúrral kialakított, tojás-formájú háztartási alkalmatosságai viszont azt bizonyítják, hogy a típussal ebben a környezetben is találkozni. Amennyiben tipológiai meghatározásunk helyes, talán legkorábban, mindenesetre előbb, mint pl. a Székelyföld kora középkori emlékanyagában. Irodalom: CSEH J. 1991. (lásd az 5. képet) 207. o. I. tábla 9. és 11., 209. o. III. tábla 8., 210. o. IV. tábla 3., 211. o. V. tábla 7., 214. o. VIII. tábla 8. és 13., valamint 218. o. XII. tábla 7-8.; BÓNA István: Über einen archäologischen Beweis des langobardisch-slawisch-awarischen Zusammenlebens. Studijné Zvesti, 16. Nitra, 1968. 35—45.; BÓNA István: Die langobardische Besetzung Südpannoniens und die archäologischen Probleme der langobardisch-slawischen Beziehungen. Sonderdruck aus Zeitschrift für Ostforschung (Länder und Völker im östlichen Mitteleuropa), 28. Jahrang 1979. Heft 3. 393-404.; BÓNA István: A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon. Magyarország története. Előzmények és magyar őstörténet 1242ig. 1. köt.Szerk.: BARTHA Antal. Bp. 1984. 317-319.; BÓNA ISTVÁN: Daciától Erdőelvéig. A népvándorlás kora Erdélyben (271—896). Erdély története. A kezdetektől 1606-ig. I. köt. Szerk.: MAKKAI László - MÓCSI András. Bp. 1988. 3.177-178. 28