Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Kiss Z. Géza: Adatok és szempontok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei népcsoportok bácskai beköltözéséhez / 275. o.

nyéket kínál az iparosoknak. Ilyen előzmények után jön 1784 és 1786 között a Mosel és a Rajna mellékéről 3300 német család, hogy új hazát találjon Torzsa, Uj-Verbász, Cservenka, Uj-Szivac stb. községekben. Hozzájuk csatlakozva érkeztek a hazai szabad népelemek (jászkunok) és talán az 1785. évi jobbágyrendelet következtében bizonyos Tisza menti jobbágyok. Az érkezők valamennyien protestánsok voltak, a telepítő, felvilágosult császár pedig nem tett különbséget telepesei között fajok szerint. A számtalan szállal összekötött (persze el is választott) német és magyar családok érkezését mutatja az alábbi időrend: 1784: Torzsa, 125 ref. család Pfalzból 1785: Feketehegy, 250 család Kunhegyesről és Buráról 1785: Új-Verbász, 102 ref. család Pfalzból 1785: Cservenka, 150 ref. család a Rajna mellől 1786: Ómoravica, 1700 lélek Karcagról, Kunmadarasról, Jászkisérről 1786: Pacsér, 200 család Kisújszállásról és Törökszentmiklósról 1786: Piros, Tiszaroffról és Tiszaderzsről 60, Tetétlenről 40 család 1786: Szivacz, 500 lélek a Rajna mellől.

i 8 II. József a Dunántúl felől, 1786. július 9-én érkezett Zomoboron át Szabadkára, ahol a tanács és sok úri nép „hidegen, minden tüntetés nélkül" fogadta. Szabadkáról Zentára, onnan Szegedre ment és miután személyesen győződött meg arról, hogy sem a kincstárnak, sem a magán uradalmaknak nincs további szüksége munkáskezekre, 1787. március 13-án hivatalosan is véget vetett a kincstári telepítéseknek.

19 A bácskai kincstári telepítések negyed százados folyamata kiállta az idők próbáját. Sikerességének titkát 1880-ban a Nemzetgazdászati Egylet és a Magyar Tudományos Akadémia közös felolvasó ülésén Galgóczy Károly az egy fajú-vallású, esetenként egy helyről érkezett, viszonylag nagy népességben látta, amely magával hozta rokonibaráti kapcsolatait, sőt papját, tanítóját is. Igen fontosnak tartotta a szilárd közösségi (belső) rendet és a földesúri törődést.

20 Gondoskodás a telepesekről Az alább betűhív formában is közölt, 1763. évi Kamarai utasítást a vidéken ma már alig hozzáférhető Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1899. évfolyamában (380386. oldal) találtam. Figyelmemet mindenek előtt az ragadta meg, hogy fogalmazója, Simon Matthaeus Fuchs Bácska első telepítésügyi tiszttartója, kitűnően ismerhette a helyi viszonyokat, különben nem vitte volna magával tanulmányútjára Anton Cothmann tanácsos. Igaz ugyan, hogy 1763-ban senki sem gondolt a telepítések irányítói közül arra, hogy negyedszázad múlva „sereghajtóként ' magyar telepesek is érkeznek, 17 IVÁNYI I. 1913. 33-34. 18 Bács-Bodrog vármegye ... 1896. II. köt. 226., 233. passim. 19 Bács-Bodrog vármegye ... 1896. Lkot.476-477. GALGÓCZY Károly: A telepítés kérdése Magyarországon. Bp. 1880. Értekezések. 12. 278