Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: Néhány iskolázottsági konzekvencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1990. évi népszámlálás adatai alapján / 185. o.

és a 25 — x éves korcsoportokban, ill. a különböző fokon iskolázottak között. 7. sz. tábla Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek részaránya a különböző iskolázottságúak között Év Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek részaránya 10 -: t éves 7 -9 éves 15 x éves 18- x éves 25 - x éves ossz. 0 oszt. ossz. 0 oszt. ossz. legalább össz. bef. köossz. bef . ffokú ái. 8. o. zépisk. isk. 1930 4,96 7,32 5,32 6,94 4,93 2,69 4,81 2,35 4,86 2,39 1941 4,73 6,91 5,51 6,42 4,65 2,48 4,59 2,08 4,64 2,28 1949 4,85 7,19 5,55 7,19 4,76 2,70 4,71 2,22 4,72 2,09 1960 4,60 7,01 4,83 5,09 4,58 3,15 4,55 2,48 4,55 2,19 1970 4,24 6,63 4,60 4,88 4,20 3,42 4,18 2,94 4,27 2,68 1980 4,14 6,13 4,32 4,42 4,12 3,68 4,12 3,12 4,13 2,73 1990 4,08 5,40 4,41 4,51 4,06 3,78 4,05 3,27 4,09 2,92 Látható, hogy a 10 — x évesek és a 7 — 9 évesek analfabétizmusa a megyében még 1990-ben is magasabb a korcsoport részarányánál (de a 7 — 9 évesek között ezt az arányt 1980-tól kezdve már jól megközelítettük). A 15 - x éves, legalább általános iskola 8 osztályos, a 18 — x éves, legalább befejezett középiskolai és a 25 — x éves befejezett felsőfokú iskolai végzettségűek megyei hányada bár rendre 1941-től, ill. a felsőfokúak esetében 1949-től monoton emelkedett, még 1990-ben is elmaradt a megfelelő korcsoport megyei kvótájától. Természetesnek tekinthető, hogy a kvóták eltérése 1990-ben a legkisebb az „iskoláztatási piramis' alapjánál, vagyis a 15 - x éves, legalább általános iskolai 8 osztályos végzettséggel rendelkezők esetében (3,78 4,06-tal szemben), közepes az „iskoláztatási piramis" középső „szintjénél, vagyis a 18 — x éves, legalább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezőknél (3,27 4,05-tel szemben), és legnagyobb a „piramis" csúcsán, a 25 - x éves, befejezett felsőfokú végzettségűek körében (2,92 4,09-cel szemben). Mindezt a 13. ábra jól szemlélteti. (L.: Mellékletek.) Megjegyezni kívánom, hogy az ábrán nem tüntettem fel a 25 — x évesek megyei kvótájának grafikonját, de az a 10 - x évesek és a 18 - x évesek által meghatározott sávba esik, így nagyságrendje könnyen megítélhető. (Az eltérések a sávszélességnél jóval nagyobbak!) A 7 — 9, 10 - x, 7 — x évesek megyei analfabétizmusát, illetve annak kvótáját ugyanígy szemlélteti a 14. ábra. (L.: Mellékletek.) Ezen jól látszik, hogy a 7 — 9 évesek esetében volt az analfabéták megyei kvótája mindig a legközelebb a korosztály megyei kvótájához, a 10 — x évesek esetében pedig a legtávolabb (bár a közeledés tényét itt is konstatálni lehet). Ennek oka a későbbiekben majd nyilvánvaló lesz. A megyének az országtól való iskolázottsági elmaradásának numerikus megadására is van mód az ún. Yule-féle asszociációs együttható

6 kiszámításával. A megye és a megyén kívüli területek összevetése során ezek az együtthatók 6 KÖVES Pál - PÁRNICZKY Gábor: Általános statisztika Bp. 1973. 301. 194