Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: Néhány iskolázottsági konzekvencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1990. évi népszámlálás adatai alapján / 185. o.

mindhárom iskolatípus végzettsége (a 15 - x, a 18 — x és a 25 - x évesek körében) és az analfabétizmus (a 10 - x évesek körében) esetében és 1930-tól 1990-ig minden népszámlálás tekintetében negatív értéket adnak. Ez egységesen elmaradást fejez ki, s az elmaradást az együttható abszolút értéke méri. (Az analfabétizmus esetében ez viszonylag több megyei analfabétát, az iskolai végzettségek esetén pedig kevesebb megyei megfelelő végzettségűt jelent.) Ezen együtthatókat ábrázolja grafikusan a 15. ábra, mely az elmaradásunk fokozatos (de még nem teljes) ledolgozását jól kifejezi. (L.: Mellékletek.) Jól leolvasható pl., hogy a hátrány bedolgozásában milyen jelentős volt az 1960-1970-es évtized! De jól látszik az is, hogy 1990-re a legalább általános iskolai 8 osztályos, a legalább befejezett középiskolai végzettségben és az analfabétizmusban alakult ki egységes, kisebb (-0,15-ös együtthatójú) lemaradás. A befejezett felsőfokú végzettségben a lemaradásunk még 1990-ben is -0,19-es együtthatójú. Hasonló grafikont 1980-ig az 1. jegyzet alatt elsőként említett munkámban is közöltem.

7 Az azonban természetesen nem tartalmazta az 1990. évi adatokat, és nem foglalta magában az analfabétizmussal kapcsolatos adatsort sem. Nem titkolom, e témát az iskolázottság periférikus kérdéseként kezeltem, nem tulajdonítottam korábban nagy jelentőséget neki, míg ki nem derült, hogy ez a téma sem „lefutott dolog még! így most célszerű hangsúlyoznom, hogy a grafikon pedig e tekintetben igen figyelemreméltó adatokat produkált. Nevezetesen azt, hogy az analfabétizmusban való megyei elmaradásból 1980-ig (1930-tól kezdve) szinte semmit nem dolgoztunk le, érdemi változás csak a legutóbbi évtizedben történt e téren! Azt, hogy a grafikon többi elemében is voltak csekély módosulások — melyet egyébként csak az igen figyelmes összehasonlító vehet észre — az 1990. évi népszámlálási korrekciókkal lehet magyarázni. (Nem korábbi és nem új számítási hibák!) 3, A népesség iskolázottsága korcsoportonként az 1990. évi népszámlálás idején Ahhoz, hogy az egyes korcsoportok iskolázottságának az egész népesség iskolázottságára való hatását reálisan megítélhessük, ismernünk kell a népesség korcsoportok szerinti országos és megyei megoszlását. Ezt tünteti fel a 16. ábra. (L.: Mellékletek.) A megyei és országos megoszlási görbe közel azonos lefutású. A legnépesebb korcsoport a 10—14 éveseké, amelyet a 35—39 évesek korcsoportja követ. A 17. a., b. ábra a megyeiek részarányát (%) tünteti fel a népességben, alegmagasabbként befejezett felsőfokú, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai és általános iskola 8. osztályos végzettségűek körében korcsoportonként. (L.: Mellékletek.) Az ábrákon azt célszerű vizsgálni, hogy az idősebb korosztályok felől a fiatalabbak felé haladva eléri-e és melyik korosztálynál éri el a népességi részarányt a felsorolt - különböző fokon iskolázottak - részaránya. E tekintetben az ábrákról a következőket lehet leolvasni: - Az általános iskolai 8. osztályos végzettséggel rendelkezők körében a 45-49 éves korosztálynál már nagyobb a végzettek kvótája a népesség kvótájánál. Ettől kezdve 7 VINCZE S. 1984. 7. 195