Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: Néhány iskolázottsági konzekvencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1990. évi népszámlálás adatai alapján / 185. o.

való kiegészítése.) A 3. ábra a legalább középfokú végzettségűek között mutatja a férfiak arányát. (L.: Mellékletek.) Összehasonlításul a 3-5. ábra mindegyike tartalmazza a férfiak népességen belüli arányának alakulását 1930-1990-ig. Ez nem monoton módon szerényen csökkent (a 4. és 5. ábrán jobban érzékelhető) országosan és a megyében egyaránt. „Megnyugtató lehet számunkra, akik e megyében élünk, hogy 1970 kivételével nálunk mind a 7 népszámlálás alkalmával magasabb volt a férfiak aránya, mint országosan. A 3. ábra világosan szemlélteti, hogy 1941-től monoton módon jelentékenyen csökkent a legalább középfokon iskolázottak minden rétegében a férfiak aránya. 1980-tól kezdve a középiskolát végzettek körében országosan és megyeileg egyaránt a férfiak aránya már a népességen belüli arányuknál is alacsonyabb lett. A csökkenés ellenére még mindig magas a férfiak aránya a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek körében. (Nálunk az országosnál is magasabb.) Érdekes a középiskolát végzettek körében az 1941-es „kiugrás (a megyében jobban, mint országosan). Ha az előbbiekben említett feltételezésem helyes (és nemcsak a népszámlálási korrekciók egyféle „játékáról van szó), akkor ez a grafikon azt fejezi ki, hogy a megye és az ország jelenlegi területéről 1941 előtt elsősorban középiskolai végzettségű nők áramlottak ki. A középiskolát végzettek körében — 1941-től eltekintve - a férfiak aránya országosan és megyeileg közel megegyezett. A diplomások körében 1960 előtt a megyében az országosnál magasabb volt a férfiak aránya, 1960 után viszont fordítva. 1990-ben is még azonban a — megyében is — a férfiak aránya a diplomások között éppen még magasabb volt a népességen belüli arányuknál. A 4. ábra a különböző alapfokú iskolai végzettségűek körében tárja fel a férfiak arányát. (L.: Mellékletek.) A 4. ábra szerint a férfiak aránya a 6-7 és a 8 általános iskolai osztályt végzettek körében ebben a 60 évben végig magasabb volt a megyében, mint országosan. A 8. osztályos végzettségűek körében a szaldó a 6-7 osztályt végzettekhez képest nagyobb volt, de a második 30 évre sokat csökkent. A 8. osztályt végzettek körében a férfiak aránya — a megyében kevésbé, mint országosan — a 60 évig végig a népességen belüli arányuk alatt maradt. A 6—7. osztályt végzettek esetében a férfiak aránya e 60 évben végig monoton csökkent. Míg 1930-ban — országosan és megyeileg egyaránt — még a népességen belüli arányuk felett volt, addig 1990-ben már jóval a népességen belüli arányuk alatt volt. Majdnem hasonló a helyzet, de a csökkenés nem volt monoton és ilyen jelentős mértékű a 4—5. osztályt végzettek esetében is. így végül is a 4—7. osztályt végzettek körén belül 1930—1990 között megnőtt a nők aránya (országosan is, megyeileg is). Az 5. ábra szerint az 1—3. osztályos végzettségűek körében a férfiak aránya a teljes 60 évben alacsonyabb volt a népességen belüli arányuknál. így a csupán 1—7. osztályos végzettség megszerzése végül is egyre inkább a nők jellemzőjévé vált a megyén belül és kívül egyformán. Az analfabétizmus is elsősorban női jelenség - az 5. ábra szerint. (L.: Mellékletek.) Érdekes viszont, hogy 1980-ban különösen az volt (a megyében jobban, mint országosan), de ez a helyzet 1990-re újra „normalizálódott" nagyjából az 19411960 évi szinten. Érdekes eredményhez jutunk, ha a 10 éves és idősebb, valamint a 7 éves és idősebb körben egyaránt vizsgáljuk az analfabéták számának alakulását! Az 1930-as évre vonatkoztatott országos és megyei dinamikus viszonyszámok 6. ábrán található grafikonja - azon túl, hogy mutatja a megyei viszonyszámok valamivel na191