Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: Néhány iskolázottsági konzekvencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1990. évi népszámlálás adatai alapján / 185. o.

gyobb ütemű csökkenését az országoshoz képest — azt is kifejezi, hogy a megyében 1980-1990 között sem nőtt az analfabéták száma a 10 éves és idősebbek körében. Mivel a 7 éves és idősebb megyei analfabéták esetében viszont nálunk is növekedés volt az utóbbi évtizedben, ezért ez a növekedés egyértelműen a 7—9 éves korosztályban következett be. Az ilyen korúaknak még jobban megvan az esélyük az analfabétizmus elkerülésére, s a 7-9 éves korosztályban történt növekedést egyértelműen az 1985. évi oktatási törvény rugalmasabb beiskolázási rendszerével lehet összefüggésbe hozni. (L. Mellékletek 6. ábra.) 2. Az iskolázottság alakulása az iskolatípus elvégzését lehetővé tevő korosztályokban A népszámlálások másik jellegzetes mérőszámcsoportját kapjuk akkor, ha az analfabéták számát a 10 - x éves (tízéves és idősebb), a legalább általános iskola 8. osztályát végzettek számát a 15 — x éves (tizenötéves és idősebb), a legalább befejezett középiskolát végzettek számát a 18 - x éves ( tizennyolcéves. és idősebb), végül a befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát a 25 - x éves (huszonötéves és idősebb) korcsoporthoz viszonyítjuk. A megjelölt korig az adott iskolatípust már el lehet végezni, ezért az összevetés megalapozott, és a megfelelő korúak %-áról szoktunk gyűjtőnéven beszélni. A megfelelő korúak iskolázottságának dinamikáját — országosan és megyeileg egyaránt — a 7. ábra mutatja. (L.: Mellékletek.) Az ábráról látható, hogy az országosnál nagyobb dinamikájú iskolázottsági fejlődés a megfelelő korúakra vonatkoztatva a megyében legkorábban 1949-ben a legalább általános iskola 8. osztályát végzettek körében alakult ki. 1960 óta már gyorsabb volt a megyei dinamika a legalább befejezett középiskolai végzettségűek, 1970 óta pedig a befejezett felsőfokú végzettségűek körében is. Mindez megfelel „iskolázottsági piramisunk' fokozatos épülésének. Nálunk a leggyorsabb dinamikájú fejlődés a 18-x éves, legalább befejezett középiskolai végzettségűek körében volt, őket a 15-x éves, legalább általános iskola 8. osztályos végzettségűek követték, és a sort a dinamikában a 25-x éves, befejezett felsőfokú végzettségűek zárták. Országosan iskolafokozatok szerinti a dinamikai sorrend, de az élre a 25-x éves befejezett felsőfokú végzettségű kategória csak az 1980-1990-es évtizedben került. Az országos fejlődést követve nálunk is várható, hogy 2000-ig ez a kategória kerül az élre. A megfelelő korú iskolázottság dinamikáját nemek szerint a 8—10. ábrák tüntetik fel. (L.: Mellékletek.) Ezek közös jellemzője, hogy nemenként is gyorsabb dinamikájú lett az utóbbi 3 évtizedre a megyei fejlődés az országossal szemben. Figyelemreméltó közös jellemző az is, hogy a megyében jobban, de országosan is a nők iskolázottsága dinamikusabban fejlődött, mint a férfiaké. Ez a különbség a legalább befejezett középiskolai végzettségűek és a befejezett felsőfokú végzettségűek esetében igen nagy. (9. és 10. ábra). Végül is, hogy ez a dinamika hány százalékos iskolázottságot ért el a megfelelő korúak esetében, azt az 5. sz. tábla mutatja. Ez a táblázat szabvány-jellegű, külön kommentálása felesleges, sajnos minden kategóriában elmaradottságunkat mutatja. A 6. sz. tábla nemek szerint tünteti fel az iskolázottság alakulását a megfelelő korúak %-ában. Az elmaradásunk azonban e tekintetben nem mutat szignifikáns 192