Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: Néhány iskolázottsági konzekvencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1990. évi népszámlálás adatai alapján / 185. o.

4. sz. tábla A 7 éves és idősebb népesség megyei iskolázottsági részarányai Év 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 Jász - Nagykun - Szolnok a 7 éves 0 oszt. 1-3. o 4-5.0. 6-7. o. és id. nép-ben 4,78 6,83 4,88 7,19 4,61 6,52 4,26 6,21 4,15 5,50 4,09 5,03 4,99 7,31 7,36 6,66 3,03 2;86 3,27 3,72 3,89 3,83 3,86 4,10 megy eiek részaránya (%) ái. 8.o Szakm. SzakBef.köF.fokú végz. isk. zépisk. isk. 2,'86 _ 2,32 2,41 2,61 1,97 2,30 2,86 2,27 2,09 3,41 2,57 2,26 3,59 3,89 2,99 2,80 3,92 4,14 3,32 3,22 2,83 4,04 J 4,14 | 3,39 3,40 2,96 A tábla mindenek előtt kifejezi, hogy a 7 éves és idősebb népesség megyei kvótája 1930-tól 1990-ig 4,99 %-ról 4,09 %-ra csökkent. A csökkenés nem volt teljesen monoton, mert 1941 után még valamelyest visszaemelkedett ez a részarány. Ám 1949től már a csökkenés abszolút monoton, vagyis évtizedről évtizedre egyre kevesebb a megyeiek hányada az országban. A táblázat többi részét az adott évi népességi kvótával egybevetve lehet értékelni. Megállapítható, hogy az analfabétáktól a 4—5 osztályt végzettekig terjedő alacsony iskolázottságinak körében egészen 1980-ig Szolnok megyének magasabb volt a kvótája a népességi hányadánál, a 6—7 és annál magasabb iskolázottságúak, tehát a magasabb iskolázottságúak körében viszont alacsonyabb. Mindez igen kedvezőtlen! 1990-re annyiban azért változott a helyzet, hogy már a 6—7 osztályt végzettek megyei kvótája is magasabb volt a népességi kvótánál (4,10 4,09-cel szemben), továbbá a szakmunkásképzőt végzettek kvótája is (4,14 4,09-cel szemben). Ezt akarja érzékeltetni a 4. sz. tábla „választóvonala." A „választóvonaltól" balra lévő adatok — szerencsére — az utóbbi évtizedekben - egyértelműen csökkenőek, a jobbra lévők pedig - ugyancsak az utóbbi évtizedekben - növekvőek. Az ábrán bekeretezve azok a megyei kvóták vannak, amelyek a maguk idejében a legnagyobbak voltak (amikben relatíve a megye a „legerősebb" volt). Ez 1949-ig mindössze az 1—3 osztályos végzettséget, 1960-tól (1990-ig végig) a 4-5. osztályos (általános iskolai) végzettséget jelentette. A 3. és a 4. tábla természetesen szorosan összefügg mondanivalójában egymással. A 4. tábla is jelzi, hogy 1990-re a 8 osztályos általános iskolai végzettségűek kvótájával megközelítettük a népességi részarányt, a középiskolai végzettségűek tekintetében viszont még jelentékenyen (3,40 4,09-cel szemben), a felsőfokú végzettségűek szempontjából pedig még jobban (2,96 4,09-cel szemben) elmaradunk attól. (Az „elmaradás még egzaktabb mérését lásd később!) Valamennyi eddigi táblázatot és ábrát el lehetne készíteni férfi—nő bontásban is. Ez azonban e munkát rendkívül terjedelmessé tenné. (Magam számára elkészítettem őket.) E helyett a 3—5. ábrákon a különböző iskolázottságú csoportok megyei és országos nemek szerinti megoszlását tüntettem fel. (Pontosabban a férfiak %-ban kifejezett arányát a csoport egészéhez képest, hiszen a nők aránya ennek éppen a 100-ra 190