Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.

azonban a gyűlés csak 11 órakor kezdődött el. Az NPP szónokát, amikor az államosítás kérdéséről kezdett beszélni, szabályosan lehurrogták, mondanivalóját be sem tudta fejezni. Az MDP szónoka szintén az iskolák államosításáról, a vallás szabad gyakorlásáról szólt. Próbálta megnyugtatni a jelenlévőket: „ ... a Kormánynak nem célja a gyermekeknek a szülőktől való elszakítása, sőt az MDP, ha valaki a gyermekeknek a szülőktől való elszakítását indítványozná, tiltakozni fog ellene, s nem fogja engedni. Hiába volt minden próbálkozás, beszédét kénytelen volt abbahagyni. Ezzel a népgyűlésnek vége is lett. Az események azonban folytatódtak. A tömeg nagy része ugyan feloszlott, azonban az ott maradottak most már szűkebb körben a szónokokkal és a helyi vezetőkkel kezdtek vitatkozni. Vitatták a képviselőtestület által, az iskolák államosítása kérdésében hozott határozat realitását. A szaporodó tömeg követelte, hogy hozzák nyilvánosságra azok nevét, akik az államosítást megszavazták, továbbá a határozat nyilvános megsemmisítését. Ez utóbbi meg is történt. A felszított hangulatnak azonban volt még egy másik motivációja is. Nevezetesen: 1944 novemberében a községi főbíró az orosz csapatok parancsára a lakosok közül közmunkára férfiakat rendelt ki, akiket az oroszok át is vettek. A kirendelt munkások közül viszont 18 férfit nem engedtek vissza, hanem kivitték Oroszországba, akik 1948-ban is ott voltak. A főbíró jelenleg is ugyanaz volt, mint aki 1944 novemberében a munkásokat toborozta és az orosz csapatoknak átadta. Ez a helyzet önmagában majdnem tettlegességhez vezetett, illetve az egyik érintett asszony a főbírót fel is pofozta. Közben természetesen megérkeztek a rendőrök is. Jászladányból 4-en, — Szolnokról előbb 4-en, majd 21-en. Megérkezett az államvédelmi osztály vezetője is. A rendőrség aztán riasztólövésekkel feloszlatta a tömeget, majd a kihallgatások után több személyt letartóztattak. Letartóztatták Halmai Istvánt (NPP) a nemzeti bizottság elnökét, Nagy Ignácot (FKGP), Tóth F. János (FKGP) EPOSZtitkárt, Tóth Péter Pált (MDP) és Bathó Árpádot, akiket még aznap el is szállítottak a községből. Az említettek felelősségét egyelőre nem tisztázták. A jászalsószentgyörgyi eseménynek még egy mozzanatát kell megemlíteni, amely ugyancsak jellemző a tömegmentalitás tekintetében. A gyűlésen jelenlévők tudomást szereztek arról, hogy a képviselőtestület határozatát az egyik tanítónő is aláírta, s aki véletlenül a gyűlésen is megjelent. Miután a tömeg a tanítónőt észrevette, egy része ellene fordult. Közrefogták és „ ... Ki vele! Le vele! — kiabálták - Az ilyen tanítónak nincs itt helye, aki a képviselőtestület államosítást kimondó határozatát aláírta, az államhoz pályázott, a falu népét elhagyja, nem pártolja és a gyermekeinket eladta. A tanítónőt végül a rendőrség fellépése mentette meg a bántalmazástól, aki nyomban táviratot küldött a vármegyei tanfelügyelőséghez a következő szöveggel: „Kérem azonnali áthelyezésem. Államosítás miatt személyem biztonsága és állásom a szentgyörgyi zendülők miatt veszélyben. Ezúton kérem miniszterem védelmét. Másnap a tanfelügyelőség a helyszínen jegyzőkönyvet vett fel a történtekről, és intézkedett a kérelem teljesítéséről. A tanítónő elleni vád nemcsak az államosítás támogatása volt. A közvélemény egy része őt okolta a letartóztatásokért, sőt erkölcstelennek tartották, mert elvált asszony volt. A lakosság megnyilvánulásaival kapcsolatban a tanítónő így fogalmazott: ., ... a gyerekek velem szemben változatlanok, a község lakói, ha mellettem az utcán elmennek, megjegyzést tesznek rám és a földre 163