Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.
köpnek előttem. ' 81 Az eseményhez hozzá tartozik, hogy az államvédelmi osztály vezetője, a községi főjegyzővel együtt felkereste a helyi plébánost is, aki tisztázta magát a történtekkel kapcsolatban. Egyúttal „Kötelezte magát, hogy még 8-án este a fél hétkor kezdődő litánián ki fogja hirdetni a templomban lévő híveknek, hogy ilyen megmozdulás a jövőben ne történjen ... tartsák be a demokratikus kormány rendeleteit és parancsát... különben mind neki, mind a híveknek óriási kellemetlensége fog származni. A plébános ígéretét teljesítette, a rend Jászalsószentgyörgyön helyreállt, a rendőrség pedig „állomáshelyére" még aznap este visszavonult. 82 Jászladányon június 10-én mindössze annyi történt, hogy miután a képviselőtestület döntött az államosítás mellett, megjelent 40—50 asszony, követelték a határozat ismertetését. Amint ez megtörtént, békésen hazamentek. Délután is hasonló eset volt, de konfliktus nem következett be. 8 3 A megtartott népgyűléseken egyébként szinte sehol sem mutatkozott probléma. Mindössze Rákóczifalván zavarták meg az MDP szónokát beszéde elmondásában. 84 A megyében történt államosítás-ellenes nyílt megmozdulásokra ott került sor, ahol a lakosság túlnyomó többsége vagy teljes egésze katolikus volt. Itt is — mint Szabolcs megyében — alapvetően meghatározó volt a gazdasági, társadalmi elmaradottság. A földreform nem hozta meg — az objektív feltételek hiánya miatt sem — a parasztság felemelkedését, gazdasági jólétét. Ebben szerepet játszott az adott évek rendkívül rossz időjárása, a súlyos beszolgáltatási kötelezettség, a lakossági fogyasztás szigorú szabályozottsága is. Nagy volt a szegénység, rossz volt a lakosság hangulata, közérzete. Ez az állapot fogékonnyá tette a lakosság jelentős részét a rémhírek iránt is. Nem véletlen, hogy a megmozdulások főszereplői döntően nők, ill. asszonyok lettek, hiszen a családfenntartás súlyos, mindennapi gondját ők érzékelték leginkább. Az anyai szerep önmagában is magyarázat arra, hogy a gyermeknevelés kérdésében, a gyermek sorsát illetően felfokozott érzékenységet tanúsítottak. Mindehhez hozzájárult mélyen vallásos lelkiségük, az egyházhoz való ragaszkodásuk. Nem állapítható meg egyértelműen, hogy az érintett plébánosok kifejezetten izgattak vagy lázítottak volna azon túl, hogy — kötelességszerűen — a főpásztori körleveleket ismertették. Ha a politikai baloldal mégis direkt lazításról beszélt, abban számottevő a túlzás, mert érdeke az adott szituációban azt kívánta, hogy a frontvonal kiélezett legyen a két fél között. Június elejétől az államosítás ügyében már lényegében teljes egészében azMKP, ill. az MDP uralta az állami közigazgatást. Ez megmutatkozott abban is, hogy a polgármesterek, főjegyzők közvetlenül az MDP szerveitől kaptak utasítást, továbbá ezeknek a szerveknek a közigazgatás szervei jelentési, beszámolási kötelezettséggel tartoztak. Ennek megvalósítását a megyei szintű kapcsolat egyértelműen biztosította. De bizto81 SZML Tanfelügyelő ii. 2552/1948. sz. 82 Uo. 83 SZML Alispáni ir. 22913/1948. sz. 84 Uo. 164