Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.

Az idézett részek egyértelműen utalnak arra, hogy a kialakult helyzet a maga módján politikai küzdelmet jelentett, amelyben mindkét „fél igyekezett a rendelkezésére álló eszközeit hasznosítani. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a politikai hatalom eszköztára sokkal gazdagabb volt, és módszereiben sem volt válogatós. A küzdelem mindkét oldalról megteremtette a maga ellenségképét, bár az MKP részéről azt szerették volna, ha a katolikus papság legalább lojális magatartást tanúsít, mint ahogy azt Nagykörű, Tiszaföldvár-Homok, Tiszabő, Jászladány, Jászfelsőszentgyörgy, Szelevény és Tiszasüly esetében deklarálták is. Tiszaföldvár-Homokon pl, azt is remélték, hogy a róm. katolikus plébános aláírja „az államosítás mellett szóló határozatot, s az akcióbizottság a pap aláírásával ellátott gyűjtőívvel fog járni házi agitációra. Az államosítás előkészítéséről készült helyzetjelentés 39 település közül 15-ben jelzett gondot. Ezek területi eloszlása majdnem egyező a megye vallási térképével, mivel Mezőtúr és Tiszainoka kivételével túlnyomórészt katolikus lakosságú községekről van szó (Jászságban 5, Nagykunságban 2, Szolnok környékén 7, Tiszazugban 1 település). Összességében azonban a papság és a hívek magatartásával kapcsolatos tapasztalatok nem tekinthetők a megye egészére jellemzőnek, ami nyilvánvalóan az államosítás melletti felfokozott propaganda hatásának eredménye. Koncentrált offenzíva az iskolák államosításáért. Az államosítás deklarálása Május legvégétől és június elején minden lehetőség adva volt ahhoz, hogy a politikai baloldal erői a rendelkezésre álló eszközöket koncentráltan az államosítás megvalósítására mozgósítsák. E cél érdekében felhasználták az államhatalmi, államigazgatási fórumokat, a pártokat, szakszervezeteket, a tömegszervezeteket, tömegmozgalmakat és minden olyan alkalmi fórumot, ami az államosítás társadalmi méretű szükségességét bizonyította. Az csak természetes, hogy történtek olyan események is, amelyek e törekvés megvalósítása ellen hatottak, összességében azonban az államosítás bekövetkezését már nem akadályozhatták meg. Az egyik legfontosabb dolog volt az államhatalmi, államigazgatási testületek kedvező irányú állásfoglalásának elérése. Ebben föltétlenül garanciát jelentettek a politikai hatalomban eddig bekövetkezett változások. így érthető, hogy már a vármegyei törvényhatósági bizottság állásfoglalása előtt a helyi nemzeti bizottságok és képviselő testületek olyan határozatokat hoztak, amelyben egyhangúlag támogatták az államosítást. Június elején az volt a cél, hogy a megye valamennyi településének testületei meghozzák ezt a pozitív tartalmú határozatot és azt megfelelő módon deklarálják is. Az egyhangúlag hozott állásfoglalásokkal tulajdonképpen nem volt különösebb baj. A zagyvarékasi nemzeti bizottság pl. ,, ... kéri a Miniszterelnök Urat, hogy az egyház és állam viszonyának rendezését kívánatosnak tartja és a felekezeti és községi iskolák államosítását elsőrendű feladatként követeli megvalósítani, valamint a felekezeti tanítóság állami státuszba való vételét, hogy a demokratikus nevelés akadálytalanul folyhasson demokráciánk és nemzetünk javára."

34 A jászjákóhalmi nemzeti bizottság 34 SZML Alispáni ir. 22.913/1948. sz. 149