Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.

egyhangú határozatában így fogalmazott: „Demokratikus kormányzatunk ezen elhatározását a reakciós erők igyekeznek úgy beállítani, mint a vallástanítás és a vallásszabadság elleni támadást, hogy ezen keresztül a falvak, községek és városok lakóit szembeállítsák a magyar nép kormányával. Mi azonban, akik valamennyien római katolikusok vagyunk, tudjuk, hogy a magyar parasztságot, az ipari munkásságot és a demokratikus értelmiséget nem lehet semmiféle formában és fondorlatos módon szembe állítani a magyar nép kormányával. Ezért mi, nemzeti bizottsági tagok helyeseljük és szükségesnek tartjuk az állam és egyház viszonyának rendezését, a községi és felekezeti iskolák államosítását oly módon, hogy a vallásoktatás továbbra is kötelező legyen az iskolákban."

35 Egyébként, az alispánhoz beérkezett jelentések szerint mindössze a csépai és jánoshidcd nemzeti bizottság állásfoglalása volt megoszló a megyében 8 : 2, ill. 4 : 2 arányban. A képviselőtestületi döntések tartalmukban igazodtak a nemzeti bizottságokéhoz, bár a szavazatok arányában már több az eltérés. Tiszasason a képviselőtestület minden vonatkozásban sürgősnek és szükségesnek tartotta az iskolák államosítását. Az indoklásban ezt írták: „ ... a római katolikus felekezeti iskolában egy tanerő osztatlanul tanítja a nyolc osztályt; természetesen eredménytelenül. A gyermekek oktatása és nevelése demokratikus szellemben csak állami iskolákban történhet a közkívánalmaknak megfelelően. 36 A jásztelki testület határozatából: ,,Az egyházi iskolák fenntartása különösen itt Jásztelken is, a községekre súlyos anyagi terheket ró és ennek következménye az is, hogy anyagiak hiányában, az iskolák igen elhanyagolt állapotban vannak, padok és egyéb felszerelési tárgyak nélkül. De a dolgozók szempontjából sem közömbös, mivel gyermekeik taníttatása megfelelő képzettségű és mennyiségű tanerő által jobban biztosítva lesz. 37 A testület tagjai közül végül is 16-an igennel, 7-en nemmel szavaztak. Megoszló volt még a szavazás Jánoshidán (12:8), Jászárokszálláson (27: 6), Kőtelken (19:6) és Szelevényen 22: 7 arányban.

38 A döntések meghozatalával összefüggésben nem egyedinek tekinthető az a metódus, amire a Szelevény község vezetőjegyzöjének jelentéséből következtetni lehet. Többek között ezt jelentette: ,, ... az államosítással kapcsolatban a képviselőtestületben 7 kisgazdapárti tag az államosítás ellen szavazott, később azonban, erélyes felvilágosításom után, szánták-bánták minősíthetetlen magatartásukat és szerették volna meg nem történtté tenni meggondolatlan cselekedetüket. 39 Szajolban a képviselőtestületi tagok közül csak az MDP-tagok szavaztak az államosítás mellett, a többiek „félve a nép haragjától, ellene. Ezért a község helyettes főjegyzője kérte a főispánt, 25 éve miénk az iskola. Dokumentumok az iskolák államosításának Szolnok megyei történetéből. (Továbbiakban: Dokumentumok) Szolnok, 1973. 14. 37 SZML Alispáni ir. 22.913/1948. sz. 38 SZML Főispáni bizalmas ir. 26/1948. sz. 39 Dokumentumok, 55. 150