Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.
kerületek lakosságával. A főkapitány feladatait és hatáskörét a megyei kormányzók számára kiadott utasítás szabta meg. A főkapitány közvetlenül a kancellár, illetve a helytartó alárendeltje lett. Személyes felelősség terhe mellett irányította a Jászkun Kerület közigazgatását, törvénykezését és egyenes adózási ügyeit. Hat hónapra előre költségvetést kellett készítenie, melyet a helytartótanács hagyott jóvá. Ezzel összefüggésben a megyéknek sem háziadó, sem a közigazgatási költségek fedezése címén nem lehetett adót kivetni, vagy bárminemű pénzösszeget beszedni. A pénzügyi hatóságok és az egyenes adózás vonatkozásában a megyei kormányzók a korábbi megyefőnökök hatáskörét kapták vissza. Az igazságszolgáltatás tekintetében az országbírói értekezlet elveit tekintették irányadónak. Ezt a Jászkun Kerületek 1862. január 24 kisgyúlésén 44 oly módon szabályozták, hogy elfogadták az országbírói értekezlet szerint is megtartott büntető eljárási gyakorlatot. így a perbefogás, letartóztatás vagy szabadlábon hagyás iránti intézkedés a kerületi kapitányok kizárólagos joga lett. A községeknek és csendbiztosoknak a bűnügyekről és a kapcsolódó előnyomó zásokról 24 órán belül kellett értesíteni a kapitányt, hogy a letartóztatásról, illetve a perbefogásról intézkedhessen. A polgári bíróságok hatásköréből — a kivételes állapot következtében — bizonyos ügyek a haditörvényszékek hatáskörébe kerültek át. A kerületi tisztikarok megalakulása után az egyes helységek tanácsai csak 1862 január, illetve február hónapban alakultak újjá. A városok új tanácsai közigazgatási, törvénykezési és rendőri osztályból álltak. A törvénykezési osztály elnöke a főbíró, ide tartoztak a törvénykezési tanácsnokok — Félegyházán négy — és a jegyzők, ide tartozott még a telekkönywezető és a közgyám is. A közigazgatási osztályba a közigazgatási tanácsnokok, a rendőrbiztos, a másodbíró, az állami adószedő és a közigazgatási jegyzők tartoztak. 45 A tisztségviselésre alkalmas egyének visszahúzódása miatt igen nehéz volt a közigazgatási szervezet újraválasztása. A kerületekben a korábbi önkényuralmi időszakban hivatalnokoskodó, rendelkezési állományba helyezett tisztségviselő alig volt. így az új vezetés egyes személyek esetében nem csak szemet hunyni volt kénytelen, hanem még ösztönözte is az autonóm korszak tisztségviselőinek hivatalvállalását. Előfordult, hogy e gye gy tanácsnok több tisztséget is betöltött. Például Halason Pap Richard törvénytudó tanácsos és mezei rendőr, Félegyházán a nyilvántartó Révfi Imre feladata volt az adókivetés, az árvaszámadások vezetése, és egyben mint jogtudó tanácsnok is funkcionált. 46 A leglényegesebb az új szervezeti rendben, hogy a közigazgatás és a törvénykezés elkülönült, és külön személyek által vezettetett. Hamarosan az is bebizonyosodott, hogy az ügyek folyamatos viteléhez bizonyos esetekben elkerülhetetlen a közgyűlések összehívása. Mivel a probléma országosan jelentkezett, márciusban a császár engedélyezte kivételes esetekben a közgyűlések megtartását. A helytartótanács március 12-i leirata tudatta a kerületekkel, hogy 44 BKMÖL Kf. Kiskun Kapitányság iratai I. 42/1862. 45 BKMÖL Kf. Kiskun Kapitányság iratai II. 346/1862. 46 Uo. V. 1308/1862.
