Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.

kerületek lakosságával. A főkapitány feladatait és hatáskörét a megyei kormányzók számára kiadott uta­sítás szabta meg. A főkapitány közvetlenül a kancellár, illetve a helytartó alárendeltje lett. Személyes felelősség terhe mellett irányította a Jászkun Kerület közigazgatását, törvénykezését és egyenes adózási ügyeit. Hat hónapra előre költségvetést kellett ké­szítenie, melyet a helytartótanács hagyott jóvá. Ezzel összefüggésben a megyéknek sem háziadó, sem a közigazgatási költségek fedezése címén nem lehetett adót kivetni, vagy bárminemű pénzösszeget beszedni. A pénzügyi hatóságok és az egyenes adózás vonat­kozásában a megyei kormányzók a korábbi megyefőnökök hatáskörét kapták vissza. Az igazságszolgáltatás tekintetében az országbírói értekezlet elveit tekintették irányadónak. Ezt a Jászkun Kerületek 1862. január 24 kisgyúlésén 44 oly módon sza­bályozták, hogy elfogadták az országbírói értekezlet szerint is megtartott büntető el­járási gyakorlatot. így a perbefogás, letartóztatás vagy szabadlábon hagyás iránti in­tézkedés a kerületi kapitányok kizárólagos joga lett. A községeknek és csendbiztosok­nak a bűnügyekről és a kapcsolódó előnyomó zásokról 24 órán belül kellett értesíteni a kapitányt, hogy a letartóztatásról, illetve a perbefogásról intézkedhessen. A polgári bíróságok hatásköréből — a kivételes állapot következtében — bizonyos ügyek a hadi­törvényszékek hatáskörébe kerültek át. A kerületi tisztikarok megalakulása után az egyes helységek tanácsai csak 1862 január, illetve február hónapban alakultak újjá. A városok új tanácsai közigazgatási, törvénykezési és rendőri osztályból álltak. A törvénykezési osztály elnöke a főbíró, ide tartoztak a törvénykezési tanácsnokok — Félegyházán négy — és a jegyzők, ide tartozott még a telekkönywezető és a közgyám is. A közigazgatási osztályba a közi­gazgatási tanácsnokok, a rendőrbiztos, a másodbíró, az állami adószedő és a közigaz­gatási jegyzők tartoztak. 45 A tisztségviselésre alkalmas egyének visszahúzódása miatt igen nehéz volt a közi­gazgatási szervezet újraválasztása. A kerületekben a korábbi önkényuralmi időszakban hivatalnokoskodó, rendelkezési állományba helyezett tisztségviselő alig volt. így az új vezetés egyes személyek esetében nem csak szemet hunyni volt kénytelen, hanem még ösztönözte is az autonóm korszak tisztségviselőinek hivatalvállalását. Előfordult, hogy e gy­e gy tanácsnok több tisztséget is betöltött. Például Halason Pap Richard törvény­tudó tanácsos és mezei rendőr, Félegyházán a nyilvántartó Révfi Imre feladata volt az adókivetés, az árvaszámadások vezetése, és egyben mint jogtudó tanácsnok is funkcio­nált. 46 A leglényegesebb az új szervezeti rendben, hogy a közigazgatás és a törvényke­zés elkülönült, és külön személyek által vezettetett. Hamarosan az is bebizonyosodott, hogy az ügyek folyamatos viteléhez bizonyos esetekben elkerülhetetlen a közgyűlések összehívása. Mivel a probléma országosan jelentkezett, márciusban a császár engedélyezte kivételes esetekben a közgyűlések megtartását. A helytartótanács március 12-i leirata tudatta a kerületekkel, hogy 44 BKMÖL Kf. Kiskun Kapitányság iratai I. 42/1862. 45 BKMÖL Kf. Kiskun Kapitányság iratai II. 346/1862. 46 Uo. V. 1308/1862.

Next

/
Oldalképek
Tartalom