Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.
„nyilvános közgyűléseket a közjogi és politikai kérdések teljes kizárásával tarthatnak. A főkapitány személyesen felelt azért, hogy e közgyűléseken „nem kívánatos viták és határozatok ne születhessenek. A leiratot a helységek gyűlései oly módon vették tudomásul, hogy ezen királyi kegy által „a kerületek önkormányzati hatósága teljesen helyreállíttatott, s a jelenben semmi hatóság által nem pótolt közgyűlés eleibe pozitív törvények szerint is tartozó ügyek intézése lehetségessé tétetik." 47 A közgyűlés összehívása azonban még váratott magára. Jankovics csak május 18ra hívta össze a vezető tisztségviselőket — kapitányokat -, hogy előzetes tanácskozáson beszéljék meg a közgyűlés előkészítését. 48 Az új tisztikarok hivatalba lépése után a közigazgatási és jogszolgáltatási feladatok ellátása viszonylag zökkenőmentesen zajlott. Az egyenes adók kezelése az állami pénzügyi közegek kezében maradt. Az árvaügy kezelése eltért a megyékétől, ugyanis az árvák vagyonát a Jászkun Kerületben a községeknél kezelték, s a kerületek közgyűlésének csak ellenőrzési joga volt. A helytartótanács 1862 májusában megpróbálta ezt a gyakorlatot megszüntetni, de a községek ellenállása miatt októberben mégis hozzájárult a községi kezeléshez. A kerületek is ezzel értettek egyet. így maradt az 1848 előtti gyakorlat, mely szerint az árva ügyek felett csupán a főfelügyelet illette a Jászkun Kerületet. 49 A közbiztonság közegei, a csendőrök és pandúrok, valamint a helyi rendészeti tisztségek hatáskörét a szeptember 29-i intézvény tisztázta. A csendőrállomások kijelölése a főkapitány joga lett. A csendőrség állami hatóságként tevékenykedett, míg a pandúrok a helyi biztonságra ügyeltek, kizárólag a megyehatáron belül. Segítségül a rendészeti közegeket is igénybe vehették. 50 Egy év eltelte után is több olyan probléma maradt, sőt egyre inkább felerősödött és megoldást kívánt, amelyeket nem lehetett megkerülni. Megoldásukhoz közmegegyezés, illetve közgyűlési állásfoglalás vált szükségessé. Ilyen sajátos probléma volt a hármas kerületben a közbirtokosság tisztázatlan jogköre, a községek igazgatásának rendezése, valamint a polgári peres eljárások, különösen az örökösödési ügyekkel kapcsolatos állásfoglalások nem egységes intézése. A felgyülemlett kérdések tisztázására a főkapitány 1863. február 4-re összehívta a Jászkun Kerületek nyilvános köztanácskozmányát, 5 * a közgyűlést. A főkapitány által kijelölt tanácskozási tárgyakról Hegedűs alkapitány tartott részletes helyzetelemzést. 52 Ebből kitűnik, hogy bár a Jászkun Kerület törvényhatósága nagyban hasonlít a megyékhez, a belső összefüggéseket és a helyi viszonyokat vizsgálva lényeges különbségek vannak, még ebben a központi rendeletekkel egysége47 BKMŐLKf. Félegyháza tanácsi jkv. 1862. márc. 12. 48 BKMÖLKf. Kiskun Kapitányság iratai II. 531/1862. 49 BKMÖL Kf. Kiskun Kapitányság iratai I. 13/1862. 50 BKMÖL Kf. Félegyháza L 35 F 1 Cs 5 Sz 59/1862. 51 BKMÖLKf. Kiskun Kapitányság iratai V. 1292/1863. 52 BKMÖL Kf. Félegyháza L 35 F 1 Cs 3 Sz 40/1863. 108
