Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.

vonal tör előre. Ezért a Jászkun Kerület minden helységére kötelező szabályrendeletet alkotott arról, hogyan reagáljanak az említett és nem várt intézkedések bekövetkezése esetén. A szabályrendelet a következőket tartalmazta: „Megvárják a kerületek, hogy azon netalán bekövetkező szomorú esetben, ha a kerületbeli képviselőtestület, alkotmányos működésiben, a hatalom által tettleg gátoltatnék, mind a tisztviselők, mind a községek, a törvényes tért, mind addig, míg arról tettleg le nem szoríttatnák, el nem hagyandják, hanem működésüket, az alkotmány értelmibe folytatandják."

42 A szabályrendeletet az egyes helységek közgyűlésein október második felében olvasták fel. Félegyházán csak október 29-én. Ekkor a sejtett, de nem várt események már bekövetkeztek: október 27-én a kancellária minden megyei gyűlést betiltott. November 16-án Kalmár József kiskun kapitány a Kiskun Kerület tisztikara nevében elküldte leköszönő levelét a Jászkun Kerület alkapitányának. A lemondás oka, mint írta, hogy „ ... az ország jelen állapotában, midőn már nem csak a megyegyűlések tartása betiltatott, hanem a megyei bizottmányok tettleg is feloszlattak '

4 3 a letett eskü megtartására nincs mód. A lemondást nem tekintették véglegesnek, ígérték, amenynyiben a megyék autonóm joga és hatásköre s az ország alkotmánya ismét helyreáll, a tisztikar esküjéhez híven feladatát ellátja. Az ügyek folyamatos továbbvitelének irányítására és az iratok átvételére a tiszti ügyész helyén maradt. Hasonló okokból maradt a tisztiorvos és a közbiztonsági személyzet is. A Kiskun Kerület tisztikarának lemondását követte a többi kerületé, majd a hármaskerületi közgyűlés végzése értelmében a Jászkun Kerület tisztikara is lemondott. A községekben folytatódott a láncreakció. Ideiglenesen azonban hivatalban maradtak a főbírók, hogy a nagyobb bűneseteket az ugyancsak ideiglenesen működő tiszti főügyésznek jelenthessék. 2. A Schmerling provizórium időszaka (1861. november 5. - 1865. június 8.) Az uralkodó 1861. november 5-én hagyta jóvá azokat az intézkedéseket és kancelláriai javaslatokat, melyeket a törvényhatóságok ellenszegülése miatt szükségesnek ítélt. Többek között felfüggesztette a helyhatóságok működését, elrendelte a megyei bizottmányok és városi testületek feloszlatását. A helytartótanács elnökévé gróf Pálffy Móric altábornagyot nevezte ki. Az említett intézkedésekkel bevezetett új rendszer tehát az abszolutisztikus és bürokratikus kormányzatot állította vissza. Ideiglenes intézkedésről, provizóriumról beszéltek, de az ország fékentartását szolgáló rendszabályokat négy esztendőn át életben tartották. A megújított önkényuralom magyarországi képviselőinek fő feladatul szabták, hogy az 1860-61-ben feléledt „forradalmiságot" kiirtsák. A megyékben a közrend fenntartása az új megyei kormányzók feladata és felelőssége lett. A Jászkun Kerületbe a császár ismét Jankovics Györgyöt nevezte ki főkapitánynyá. A kinevezést az 1861. december 4-én kibocsátott hirdetményben tudatták a 42 Uo. L31 F 3 Cs 7 Sz 149/1861. 43 Uo. L40Cs 7 Sz 7/1861. 106