Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Kisújszállás szerepe az erdészeti igazgatásban és kutatásban / 149. o.
majd 1804-ben ismét. 3 A korabeli térképeken 4 a város Bánomkertje mellett a Nagyerdő mint „Város erdeje" szerepel. A településtől északra, a Szejkő-ér által körülvett „Kurvahát Széle" nevezetű helyen pedig a „Lakosok erdeje található. Mindkét erdő területe - a térképekről levehető adatok alapján — kb. 60—60 kh (35-35 ha). A térképek készítői nagyon fontosnak tartották a két erdő birtokosok szerint történő elkülönítését, hiszen ekkor - a XLX. század első évtizedében - Kisújszálláson már elkezdődött az erdők felosztása. Az erdő kiosztásánál is követték azt a módot, amelyet a szántó- és kaszálóföldek esetében. Csak a redemptusok 5 kaptak fát (erdőt), mégpedig a tizedek, azon belül pedig a házhelyek sorrendjében. Az 1804-ben kiosztandó erdő határai „a Geometra Urakkal kiszabatott, ' majd a közösség maga végezte a további kimérést. 6 A „Jegyzések"-ben pontosan leírták a felosztott erdőt: „1° Négy düllőben lévén szakalytva az Erdő ... 2° Mindenik düllőnek hossza 30 öl. 3° A két első düllőt választja egy három öl szélességű tágas ut végig, vagy egyik ároktól a másikig; a 2-at a 3 tói egy eke barázda; a 3 at a 4 dik től ismét egy három öles ut. 4° Mind a négy düllőt keresztül vágja egy 3 öl szélességű ut, mely Délről Észak fele a Határig nyúlik. Ez az ut az Erdő helynek napnyugati végétől 280 öl messzeségre esik. Mivel az osztási jegyzékhez térkép nem készült, szükség volt ilyen részletesen leírni a dülőbeosztást. Ezenkívül volt még egy másik oka is. Az erdőosztáshoz ugyanis meghatározták az „Ujj Erdő Árkolás"-t is. Mindenkinek tudnia kellett, hogy hová és milyen árkot köteles ásni. Az árkolási kötelezettség kivetésénél ugyanaz a sorrend, mint az „Erdő osztály Laistrom -nál. 1829-ben ismét erdőt osztottak, de —jászkun kapitányi ösztönzésekre — igyekeztek az erdők felújítását is megvalósítani. 7 A tanácsülési jegyzőkönyvben 1854-ben ezt rögzítették: „Olvastatott Fő Kapitány úr Ónagyságának ... Kelt azon rendelése, melyben fák ültetését és fa iskolák felállítását ujjolag elrendeli, felszólitván e községet arra is, hogy a' fákat sértőre szigorú büntetést szabjon. A tanács a következő rendeletet hozta: „ ... mind itt a' város udvarán, mind az erdőben fa iskolák felállítása elrendeltetett, egyszersmind a fák sértőire minden egyes fáért 2 pfr vagy 12 páltza büntetés határoztatott, az okozott kár megtérítésén fejül. ' 8 SZABÓ Lajos: Kisújszállás története a XVI. századtól a XIX. század első negyedéig. In: Kisújszállás város története. II. Kisújszállás, 1987.154. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Kéziratos térképek. T 30., T 76., T86.,T88. 1745-ben a jászkunok önmagukat és földjüket a földesúri terhektől egyszer s mindenkorra megváltották. A megváltási összeghez hozzájárulókat redemptusoknak, a többieket irredemptusoknak nevezték. SZML Kisújszállás város iratai. 313. Capsa 1. Fasc. 2. Lasd: 3. sz. jegyzet. SZML Kisújszállás város iratai. Tanácsülési jegyzőkönyv 1854-1855. 40. (15. old.) 150
