Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
TANULMÁNYOK - Nagy Márta: Jászkunsági görög sírkőformák / 87. o.
mére utal) feloldva értelmezték. Kedvelték ezt a monogramot a jezsuiták is, olyan formában, hogy a H betű vízszintes szárára a kereszt jelét helyezték. 16 így látható Jankovics János keresztjén is, jól példázva azt, hogy a szív alakú sírkő-típus a jezsuiták kedvelt jelével díszítve a jezsuita mozgalom hatására alakult ki és terjedt el. Bosnyák Márta 1836-os jászberényi sírkövén (6. ábra) négy betűből (M, A, R, I) álló Mária-monogramot véstek ki. Popovics János karcagi síremlékét (18. ábra) vésett kereszttel díszítették. A görög keresztre nem görög keresztet véstek, hanem —talán az egész síremlék függőleges irányú megnyújtásának hatására — hosszú szárú latin keresztet. A felirattáblát lezáró boltív — szintén megnyúlt — alsó tagozatát pedig máltai kereszttel díszítették. Hadzsy László 1858-ban Jászberényben felállított síremlékének (14. ábra) keresztjére szomorúfűzfát véstek. A szomorúfűzfa a halál és a bánat jelképe, kiindulási helye - amint Balassa Iván feltételezi 17 - a debreceni református egyház. A debreceni református egyház vonzáskörzetéhez tartozó temetőkben jelent meg először a szomorú fűzfa-ábrázolás az 1830-as, 1840-es években, s feltehetően a protestánsoktól vették át a tiszántúli katolikus temetők kőfaragó mesterei, így a görög Hadzsy László sírkövét kifaragó mester is. A szomorúfűzfa-jelkép sajátos, stilizált, kereszt-jelképpel keveredő változata jelenik meg Kondorosy Pál 1891-ben Karcagon felállított sírkeresztjén (11 ábra). A sírkőre vésett kereszt szárai nyílban végződnek, a keresztre stilizált fűzfaágak borulnak, s a kereszt vertikális ága képezi a szomorúfűzfa törzsét. Scopian Anastaz 1857-ben Jászberényben felállított síremlékére (17. ábra) kör formára igazított két szál stilizált rozmaring ágat véstek. A népi kultúrában a rozmaringnak gonoszűző szerepe volt ismert. A síremlékre vésett rozmaring a halott személytől tartja távol a gonoszt. Patsu Vaszília asszony 1844-es jászberényi és Oetvös Mária 1845-ös karcagi sírkeresztjének (8., 9. ábrák) mindhárom szárvégződését stilizált csillaggal díszítették. Oetvös Mária sírkövén különösen szépen vésték ki a csillag stilizált sugarait: a szárvégződések középső karélyának teljes ívét kitöltötték vele. A csillag-dísz elsősorban a reformátusoknál terjedt el a református templomok toronycsúcsainak csillagdísze hatására. Református jelképként a csillag Isten dicsőségére utal. A két görög sírkőre tehát a csillag-dísz minden bizonnyal református hatásra került. Balassa Iván megjegyzi, 18 hogy a csillag-díszítést a Duna-Tisza közének temetőiben elsősorban aszszonyok sírkövein alkalmazták. A két jászkunsági görög síremlék alatt is asszonyok nyugszanak. Feliratok A jászkunsági görög sírkeresztekre magyar feliratokat véstek. Csak Deme János jászladányi sírkövén (1. ábra) helyeztek el magyar nyelvű fölött görög feliratot is. 16 TAKÁCS Béla: Bibliai jelképek a magyar református egyházművészetben. Bp. 1986. 42. 17 BALASSA I. 1989. 136. 18 BALASSA I. 1989. 123. 92
