Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Jászkunsági görög síremlékek / 61. o.

PAPP IZABELLA JÁSZKUNSÁGI GÖRÖG SÍREMLÉKEK A magyarországi görögség emlékanyagának fontos részét képezik a templomkertekben, temetők félreeső részein még meglévő síremlékek. Különösen értékesek ezek olyan településeken, melyek nem bővelkednek műemlékekben, és ott is, ahol a levéltári iratanyagon kívül már nincs látható jele a görög kereskedők egykori jelenlétének. MORAVCSIK Gyula, PROSSER Piroska és FÜVES Ödön munkássága nyomán, valamint HAJNÓCZY Iván és BIHARI József feldolgozásaiból megismerhettük az ország több településének görög sírfeliratait.

1 Mi az egykori Jászkunság területén megmaradt síremlékeket és felirataikat szeretnénk felkutatni, és egyben felhívni a figyelmet ezeknek a meghatóan szép dokumentumoknak a megőrzésére és fokozottabb védelmére. A XVIII. században Magyarországra érkező balkáni kereskedők — jellegzetes keleti kultúrájuk részeként - magukkal hozták temetkezési szokásaikat is, melyek a magyarok számára idegenek voltak, s gyakran ellenérzést keltettek. Kezdetben ugyanis nyitott koporsóban temetkeztek, ami főként járványok idején a betegségek terjedése miatt igen veszélyes volt. Mária Terézia 1777-ben kiadott rendeletével megtiltotta a temetkezésnek ezt a módját.

2 Később ahol a görögök templomépületeket emeltek, annak kriptájában, illetve a templom kertjében temették el halottaikat. Egerben, Pesten, Miskolcon ma is megtalálhatók ezek a síremlékek, részben eredeti helyükön. Egerben még az 1980-as években is történt görögkeleti szertartású temetés a templomkertben. A települések többségében a katolikus temető elkülönített részén temették el hozzátartozóikat a görögök a helyi, illetve a legközelebbi egyházközség görögkeleti papjával. Változást jelentett a fokozatos elmagyarosodás, a vegyes házasságok növekvő száma, melynek nyomán már a házastárs vallásának megfelelő temetőben történt a A kecskeméti görög sírfeliratokat HAJNÓCZY Iván közölte először A kecskeméti görögség története c. munkájában. In: Magyar-Görög Tanulmányok 8. Bp. 1939.; PROSSER Piroska a kecskeméti feliratokon kívül Budapest, Komárom, Miskolc, Szentendre és Vác görög sírfeliratait tette közzé Görögök sírfeliratai magyar temetőkben címmel. In: Magyar-Görög Tanulmányok. Szerk.: MORAVCSIK Gyula. Bp. 1942.; Az egri görög sírfeliratokat BIHARI JózsefFÜVES Ödön: Egri görög sírfeliratok és könyvek c. tanulmányából ismerhettük meg. In: Egri Pedagógiai Főiskola Füzetei 132. Eger, 1959. 239-251.; FÜVES Ödön összefoglaló munkájában a fentieket kiegészítette Balassagyarmat, Brassó, Győr, Kovászna, Nagykanizsa és Ráckeve görög sírfelirataival: EIIITYMBIOl EIIirPA*Al EAAHNÍ2N E1Z THN OYFFAPJAN (Görög sírfeliratok Magyarországon). Thcsszalonilá, 1966. 2 PETRI Edit: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. szazadban. In: Cumania (BácsKiskun Megyei Múzeumok Közleményei) III. Kecskemét, 1975. 65. 61