Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Jászkunsági görög síremlékek / 61. o.
temetkezés. 3 A későbbi időszakok esetében ez megnehezíti a síremlékek felkutatását, az elmagyarosodott nevek pedig a görög eredet tisztázását. Eddigi kutatásaink során a Jászkunság három helységében: Jászladány, Jászberény és Karcag katolikus temetőiben találtunk görög síremléket. Valamennyi a XIX. századból való, s feliratuk egy kivétellel magyar nyelven íródott. Bár a sírfeliratok önmagukban is számos értékes információt tartalmaznak, ahol a levéltári iratanyag erre módot adott, egy—egy életűt főbb vonatkozásainak bemutatására is vállalkozhattunk, egyes esetekben pedig lehetővé vált a családi és rokonsági kapcsolatok rekonstruálása is. Ugyanakkor a sírfeliratokból, valamint az egyes személyekhez kapcsolódó levéltári adatokból és anyakönyvi bejegyzésekből képet kaphatunk az itt megtelepült görögök névhasználatáról és névadási gyakorlatáról. Jászsági görög síremlékek A Jászság területére bizonyára már a hódoltság idején érkeztek görögök, ahol mint török alattvalók szabadon közlekedhettek, kereskedhettek. Néhányan már ebben az időben megtelepedtek itt, nagyobb számban azonban csak a XVIII. században kezdődött meg letelepülésük a Jászságban. A kiváltságait különösen őrző, zárt jász közösség a görögöket kezdettől fogva szívesen fogadta, s a helyiekkel való jó viszony a továbbiakban is jellemezte kapcsolatukat. Ezen a területen ugyanis olyan mértékben hiányzott a kereskedő, az árukat házhoz szállító, s azt gyakran terményért is elcserélő ,,görög," hogy az ide érkező kereskedők egészen a zsidók megjelenéséig konkurencia nélkül működhettek. A későbbiek során nemcsak a kereskedelemben, hiteléletben töltöttek be vezető szerepet, hanem jelentős közéleti tevékenységet is vállaltak. Asszimilációjuk, majd teljes elmagyarosodásuk itt akadálytalanabbul ment végbe mint az ország más vidékein. 4 A Jászságban a görögöknek nem volt egyházközsége, nem épült számukra imaház vagy templom, s kis boltjaik, kávéházaik, vendéglőik helyét már csak néhány helyi lakos emlékezete őrizte meg. Ezért is fontosak azok a síremlékek, melyek a települések temetőiben jelenlétükről, személyi adataikról, családi kapcsolataikról tanúskodnak. Eddigi kutatásaink során a Jászkunságban Jászladányban találtuk a legkorábbi görög síremléket, s egyben az egyetlent, amelyen görög nyelvű felirat is olvasható. 3 1937-ben például özvegy Hammel Jánosné Orosz Mária végrendeletében úgy rendelkezik, hogy néhai férje mellé, a karcagi déli református temetőbe temessék el a görögkeleti vallás szertartása szerint. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Karcag város árvaszéki iratai. 642/1937. sz. A jaszkunsagi, s ezen belül a jászsági görögök betelepüléséről részletesebben: PAPP Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban a XVIII. században. In: Zounuk 2. Szerk.: BOTKA János, Szolnok, 1987. 303-320.; NAGY Márta: Görögök a Jászkunságban. Kiadja a Karcagi Györffy István Nagykun Múzeum és a Kecskeméti Szentháromság Magyar Orthodox Egyházközség. 1988.; Izabella, PAPP: Greec merchants in the 18th c. Jászkunság. In: Balkán Studies 30/2. Thesszaloniki, 1989. 261-289.; A jászsági síremlékekről: PAPP Izabella: Jászsági görög sírfeliratok. Előadás a Horváth Endre emlékülésen. Bp. ELTE, 1991. november 29. 62
